Retro
2015. április 1. szerda, 11:50
Egy újonc pilóta legyen akármilyen tehetséges is, csak akkor ragad meg igazán az emberek emlékezetében, ha azonnal valami kimagaslót művel. Juan Pablo Montoya pontosan ezt tette a 2001-es Brazil Nagydíjon.
14 éve ezen a napon rendezték azt a máig emlékezetes interlagosi futamot, ami a szezon harmadik állomása volt, és minden bizonnyal az év legfordulatosabb versenyét hozta.
Az első rajtsorban a Schumacher testvérek álltak Michael-Ralf sorrendben, mögöttük pedig Mika Haikkinen és Montoya sorakozott. Hakkinen autója a rajtrácson ragadt, a finn számára így azonnal véget ért a verseny, az útban lévő McLaren miatt pedig a pályára küldték a biztonsági autót. A vezetést megtartó Michael Schumacher mögé a startnál Montoya ugrott fel, míg Ralf visszaesett az 5. helyre.
A safety car a második kör végén kiállt, Montoya pedig azonnal tapadni kezdett Schumacherre a célegyenesben. A Williams újonca a szezon első két versenyét kénytelen volt feladni, most azonban váratlan módon hívta fel magára a figyelmet – egy hanyag mozdulattal az 1-es kanyarban megelőzte a fénykorát élő háromszoros bajnokot.
„Nem tudom, mi volt velem Brazíliában, valamilyen okból kifolyólag ott mindig nagyon jól mentem” – emlékezett vissza Montoya egy nemrég adott interjúban. „A pályát én nagyon-nagyon egyszerűnek találtam, de azt láttam, hogy mások folyamatosan túlkomplikálják.”
„Emlékszem, hogy akkor azt mondtam magamnak, ’itt a tökéletes lehetőség’. Az IndyCar-hátteremmel hozzá voltam szokva a repülőrajtos újraindításokhoz, ehhez értettem, és itt is jól működött. Jó szélárnyékot fogtam mögötte, és ahogy közeledtünk a féktávhoz, tisztában voltam vele, hogy én meddig tudok elmenni, és eldöntöttem, hogy ha korán fékez, be fogom tenni az autót. Korán fékezett.”
Ám az újraindítást követő első körnek nem ez volt az egyetlen eseménye: Rubens Barrichello a 4-es kanyar féktávjánál hátulról belerohant Ralf Schumacherbe, véget vetve saját versenyének, és tönkretéve a hosszú szerelésre kárhoztatott németét.
Montoya domináns tempót produkált és a 39. körre már 30 másodperces előnnyel rendelkezett az alulkormányzottsággal küzdő Schumacherrel szemben. Úgy tűnt, hogy a kolumbiai már pályafutása harmadik F1-es versenyét megnyerheti, ekkor azonban a legváratlanabb helyről érkezett a baj: Jos Verstappen személyében. Az Arrows pilótája lekörözés közben elvétette a féktávot, és kiütötte a Williams a versenyből. Vajon tényleg győzhetett volna Montoya?
„Nem tudom. A ’mi lett volna, ha’ kérdések nem számítanak” – mondta erre ő maga. „Megelőztem Verstappent, majd ugyanott fékeztem, ahol minden körben tettem, de ő sokkal mélyebbre ment, és egyszerűen keresztülment rajtam.”
Persze még hosszú út állt volna a kolumbiai előtt a célig, hiszen kiesése után a körülmények gyorsan megváltoztak: eső érkezett a pályára, ami átformálta a taktikákat és az erőviszonyokat is. Az esőgumik felhelyezése után Schumacher a bokszból kihajtva megpördült, az időveszteség nyomán pedig David Coulthard megérkezett a nyakára. A McLaren skótjának csak pár körbe tellett, hogy elmenjen a német mellett, ráadásul igencsak látványos módon az 1-es kanyar előtt, amikor ő belülről, Schumacher pedig kívülről próbálta lekörözni Gaston Mazzacane Prostját. A mozdulat sokakban a 2000-es spái versenyt idézte fel, ahol Hakkinen hajtott végre látványos előzést hasonló körülmények között Schumacheren.
A skótot innen már nem lehetett megállítani, 16 másodperc előnnyel nyerte a futamot a Ferrari előtt, ezzel 6 pontra zárkózott fel Schumacherre a bajnokságban. A harmadik helyre, már körhátrányban Nick Heidfeld jött be a Sauberrel, így a fiatal német első F1-es dobogóját szerezte, köszönhetően Jarno Trulli megelőzésének és Heinz-Harald Frentzen kiesésének.
