Retro
2015. szeptember 4. péntek, 08:46
Ma hat éve, 2009. szeptember 4-én közölte hivatalosan az FIA, hogy a Renault-nak felelnie kell Nelson Piquet vádjaira. Innen még hosszú út vezetett Flavio Briatore 12 nappal későbbi távozásáig.
„Az ING Renault F1 képviselőit arra kérték, hogy 2009. szeptember 21-én, hétfőn jelenjenek meg a Motorsport Világtanács rendkívüli találkozóján, Párizsban. A csapat képviselőinek felelniük kell a vádakra, többek közt a Nemzetközi Sportszabályzat 151c pontjának megsértésére, miszerint a csapat és versenyzője, Nelson Piquet Junior szándékosan okoztak balesetet a 2008-as Szingapúri Nagydíjon, azzal a céllal, hogy a biztonsági autót a pályára kelljen küldeni, s ezzel előnyhöz juttassák másik versenyzőjüket, Fernando Alonsót.”
Ezt a közleményt adta ki hat évvel ezelőtt, 2009. szeptember 4-én az FIA, ezzel megerősítette azokat az előző hétvégi sajtóértesüléseket, melyek szerint a szövetség vizsgálatot indít Alonso szingapúri győzelmével kapcsolatban. Természetesen nem volt nehéz arra gyanakodni, hogy a csapattal ezt követően igen rossz viszonyba kerülő, s 2009 nyarán végül el is küldött Piquet Jr. robbantotta ki a botrányt, amit nem sokkal később a sajtóban is megerősítettek.
Fernando Alonso közben szintén megszólalt, azt állítván, hogy ő személy szerint semmit nem tudott a tervről, s ezt a vizsgálatot készítők is elfogadták. A spanyol elsősorban azért keveredett gyanúba, mert egy erősen megkérdőjelezhető taktikával kezdte meg a futamot, mely a korai safety carnak köszönhetően bizonyulhatott csak eredményesnek. A kétszeres bajnok azonban azt állította, hogy egyszerűen azért fogadta el a taktikát, mert agresszíven akart versenyezni a futam első szakaszában, így beleegyezett az alacsony üzemanyagszintbe.
A Renault részéről közben folyamatos tagadás érkezett, Briatore egyik kezével a vádakat hárította, a másikkal pedig a Piquet-családot fenyegette, akik ellen hamarosan jogi lépésekbe is kezdtek. Briatore a sajtóban sem kímélte korábbi versenyzőjét, sőt egyes nyilatkozataival alaposan átlépte a határokat – ilyen volt például a következő: „Azzal vádolt engem, hogy miattam szakadt meg a kapcsolata egy barátjával. Nem szeretem, ha jogtalanul vádolnak, így elmondanám, hogy azért tettem, mert az édesapja erre kért engem.”
„Nelsinho együtt élt ezzel az ötvenéves férfival, a kapcsolatuk természete ismeretlen. Az apja nagyon aggódott emiatt, s arra kért, hogy avatkozzak közbe. Elintéztem, hogy többé ne jöhessen a versenyekre, s egyúttal Londonba költöztettem Nelsinhót Oxfordból, abba az épületbe, ahol én is lakom, hogy irányításom alatt tarthassam. Az apja kért meg, mégis engem vádol azzal, hogy elveszem tőle a barátait, bár nem tudom, miféle barátok ezek…”
Hamarosan aztán világos lett, hogy bármennyire is magabiztosnak tűnik Briatore, nem fog győztesként kijönni ebből a történetből. Hat nappal a tárgyalás előtt kiderült, hogy Pat Symonds mérnökigazgató vallomást tett, melyben elismerte, hogy a verseny előtt hármasban találkoztak Briatorével és Piquet-vel, és valóban tárgyaltak a szándékos baleset okozásáról – csakhogy egyúttal azt is állította, hogy mindez a versenyző, Piquet ötlete volt. Más, a 14. körben történt balesettel kapcsolatos kérdésekre viszont nem akart válaszolni.
Másnap, szeptember 16-án aztán fordulóponthoz érkezett a történet. A Renault bejelentette, hogy mind Briatore, mind Symonds távozik a csapattól, további kommentárt viszont nem kívántak fűzni az ügyhöz az öt nappal későbbi tárgyalásig. Briatore annál inkább, mint elmondta, azért távozott, hogy megmentse az istállót, mivel úgy érezte, hogy ez a kötelessége. Más vélemények, így például Niki Laudáé viszont arról szóltak, hogy az FIA-nak nem szabad enyhébben kezelnie a történteket csak azért, mert a főszereplők már elhagyták az istállót.
Végül eljött a meghallgatás napja, a Renault pedig kapott is büntetést, meg nem is. Az eset súlyossága miatt az ítélet a világbajnokságtól való eltiltás volt, csakhogy mivel a csapat végül beismerte a történteket, a kulcsszereplők pedig már nem voltak az istálló kötelékében, két évre felfüggesztették ezt. Az ítélet sokakban visszatetszést váltott ki, Damon Hill például szégyenletesnek nevezte azt.
A Renault azonban így is alaposan megfizetett a történtekért. Bár „igazi büntetést” valóban nem kapott a csapat az FIA-tól, a franciák nem csupán az istálló két kulcsemberét veszítették el, hanem névadó főszponzorukat, az ING-t is, méghozzá azonnali hatállyal. Mindezt épp a soron következő szingapúri hétvége pénteki napján jelentették be, ahogy a Mutua Madrilena biztosító is, így az istálló az első szabadedzésen már egy lecsupaszított autóval vett részt.
A megtépázott renoméjú istálló első hétvégéje aztán furcsamód kétszeresen is hozzákapcsolódott a „Crashgate” néven elhíresült botrányhoz: míg az augusztusban Piquet helyére ülő Romain Grosjean gyakorlatilag ugyanott és ugyanúgy forgatta meg autóját, mint egy évvel korábban a brazil, addig Alonso szezonbéli legjobb eredményét elérve ismét dobogóra állhatott Szingapúrban (még ha nem is a legfelső fokára), ami jobbkor nem is jöhetett volna a több sebből vérző csapatnak.
