Retro
2015. október 15. csütörtök, 10:26
Szerző: Formula.hu – Érsek Zsolt
A legújabb idők motorsportja a folyamatok értékelésének, és a feltárt hibák után hozott változtatások visszacsatolásának csapdájába kezd esni, s ez fokozottan igaz az F1-re.
A túlzott biztonságra törekvés, és a minimalizált kockázat következtében egyre kevesebb a meglepetésszerű eredmény. De hát ilyen az optimum, elvileg klassz dolog, csak éppen dögunalmas. Azaz közvetlen hatása van a nézettségre – de jellemző módon a sportági irányítás ezt újabb szabályokkal fogja, vagy inkább próbálja visszanyerni.
Mára drasztikus mértékben megnőtt a célba érkezés esélye, és sajnos ugyanilyen mértékben csökkent a nézettség izgalmáért felelős bizonytalansági tényező. Ennek okai mindenki előtt ismertek. A több versenyhétvégés, nagyobb élettartamra kalibrált erőforrások a műszaki megbízhatóságot megnövelték. A leaszfaltozott bukóterek a vezetői hibák többségét (kicsúszás, elfékezés) következmény nélkülivé tették, lehetett tovább folytatni a versenyt.
A harmadik ok a 2003-tól nyolc, majd 2009-től tíz célba futót értékelő pontrendszer, ennek hatására a középmezőnyben sem értelmetlen végigküzdeni egy nagydíjat (régebben inkább kiálltak a technikát és embert kímélendő). Ez az ugrást is látható a grafikonon.
A negyedik ok a büntetési szankciók visszafogó hatása, amely csökkenti a kockáztatási kedvet. (Amelyik pilóta egy keményebb manőver rizikóját felvállalja, azt már szinte hősként, ünnepeljük. Emlékezünk csak, mekkora „forradalmár” lett Sebastian Vettel, amikor még Red Bullos győztesként meg merte forgatni a gépét)
Jól látható, hogy a megbízhatóság eredendően felfelé ívelt, ami tükrözte a technikai fejlődést. A szívómotorok és turbómotorok arányának változása is nyomot hagyott a korszakok eredményeiben. Komoly visszaesést 1985 hozott, amikor mindenki turbómotorral hajtotta gépét, de ezek a motorok még közel sem voltak optimálisak, ezért jelentősen megrostálták a mezőnyt. Utána törvényszerű volt a megbízhatóság emelkedése a feltöltős erőforrások 1988 végi betiltásáig.
Amit érzünk, sejtünk, látunk és megtapasztalunk, hogy milyen irányba is megy a modern Formula-1, azt számokkal a legkönnyebb érzékeltetni. Három éves ciklusokra bontottam fel az utóbbi 45 évet, a szemléltetés kedvéért.
A táblázatban megjelenített sávok a megbízhatóság, a célba érkezés valószínűségét jelölik, százalékban:
