Retro
2016. április 13. szerda, 11:27
Csak a klasszikusok közé sorolható az 1986-as jerezi verseny: Senna és a nagyot kockáztató Mansell egymás mellett szelték át a célvonalat, szemre nem lehetett megmondani, ki nyerte a futamot.
A Formula-1 első ízben járt a nemrég átadott jerezi pályán 1986 áprilisában: ez azt jelentette, hogy 1981 óta rendeztek ismét Spanyol Nagydíjat – az a kiadás Jaramában zajlott, Gilles Villeneuve pedig egészen apró különbséggel, 0,22 másodperccel szerezte meg a futamgyőzelmet. Aligha hitték volna előre, hogy az első jerezi verseny ugyanerről marad emlékezetes.
A szezon második, április 13-án tartott versenyének kvalifikációja pontosan ugyanazt az eredményt hozta, mint a szezonnyitó Brazil Nagydíjé, már ami a legjobb hármast illeti: Ayrton Senna végzett az élen Lotus-Renault-jával, megelőzve a két Williamst, akik megint Nelson Piquet – Nigel Mansell sorrendben foglalták el a második és harmadik rajtkockát. A különbség is nagyon hasonló volt, Senna 0,8 másodpercet adott honfitársának.
Brazíliában Piquet kényszerítette a második helyre Sennát, Spanyolországban, mint később kiderült, Nigel Mansell bizonyult fő ellenfelének. Pedig a brit a startnál az ötödik helyre esett vissza, Keke Rosberg és Alain Prost McLarenje is átugorták őt. Mansell azonban fokozatosan nyerte vissza a pozíciókat, a 72 körös futam 39. körében pedig a vezetést is átvette a braziltól, akihez képest 4 másodperces előnyt épített ki. Piquet eközben motorhiba miatt feladta a versenyt.
10 körrel a leintés előtt Senna újra Mansell nyomában volt, és keményen támadta riválisát, akit a hátsó hajtűkanyarban sikerült maga mögé tudnia. Mansellnek el kellett emelnie lábát a gázról, így a lesipuskás Prost is be tudott szúrni mellé.
Mansell ekkor vállalkozott kockázatos manőverére, és az utolsó körökre friss gumikért hajtott a bokszba. 20 másodperc lemaradásban tért vissza – az új abroncsoknak köszönhetően azonban volt olyan kör, amikor négy szekundumot vert az élen álló Lotus-pilótára! Kettejük között viszont Alain Prost is ott volt, a körben pedig, amelyben megelőzte őt, Mansell 0,7 másodpercet veszített Sennához képest.
Ez a hátrány kulcsfontosságúnak bizonyult a futam végén. Mansell 1,5 másodperces lemaradásban kezdte meg az utolsó kört Sennához képest, és a legvégső kanyarokban mögé is ért, de előzni nem tudott. Mindent egy lapra feltéve az utolsó kanyarból kigyorsítva igyekezett maga mögé gyűrni a brazilt. A két autó fej fej mellett szelte át a célvonalat – a Lotus azonban 0,014 másodperccel előrébb volt. A pályafutása harmadik futamgyőzelmét ünneplő, világbajnokság élére ugró Senna és Mansell ezzel minden idők harmadik (akkor még második) legszorosabb F1-es befutóját produkálta, ennél kisebb különbség győztest és második helyezettet csak az 1971-es Olasz Nagydíjon (0,010 s) és a 2002-es USA Nagydíjon (0,011 s) választott el. Mansell viccelődve megjegyezte, olyan közel álltak egymáshoz, hogy 7,5 pontot kellett volna kiosztani mindkettejüknek.
Prost végül 21 másodperces hátrányban lett csak harmadik Keke Rosberg előtt, a két McLarent a két Benetton, Teo Fabi és Gerhard Berger követte. A két csapat dupla pontszerzése azért is érdekes, mert a futamon mindössze 8-an értek célba 25 indulóból, többek között mindkét Ferrari, Ligier és Brabham is lemorzsolódott.