Retro – Dupla pontok a show-ért

Retro

2016. december 9. péntek, 10:16

Kevés jobban utált szabálya volt a Formula-1-nek, mint a kétszeres pontokat érő szezonzáró, amire csak egyszer került sor a sportág történetében – Bernie Ecclestone koncepcióját ezen a napon tartotta jó ötletnek az FIA.

Hagyományos év végi nagygyűlésén gyakran fogad el az F1 következő szezonjára vonatkozó szabályokat a Nemzetközi Automobil Szövetség, ilyen tekintetben pedig a 2013-as kiadás meglehetősen produktív volt. A Párizsban összeülő Motorsport Világtanács számos változásról döntött december 9-én, a legnagyobb visszhangot közülük azonban a dupla pontos szezonzáró kapta.

Bár a Formula-1 története során számos pontrendszer értékelte a célba érőket, az első években csak a legjobb ötöt jutalmazták, ma viszont már 10-en is pontokat kapnak, az teljesen példa nélküli volt a sportágban, hogy valamely verseny többet érjen másoknál. A változtatást azért érezték szükségesnek, hogy a bajnoki cím, melyet 2013-ban Sebastian Vettel jóval az idény vége előtt bebiztosított, minél később dőljön el, ideális esetben az utolsó versenyen Abu Dhabiban. Ennek érdekében megduplázták a szezonzárón kiosztott pontokat, mind az egyéni, mind a konstruktőri pontversenyben: a győztes 25 helyett 50 egységet szerezhetett, a második 18 helyett 36-ot és így tovább.

Voltak, akik rögtön kiszámolták, hogyan alakultak volna a korábbi évek csatái ebben a pontrendszerben. 2008 világbajnoka a szezonzárót megnyerő Felipe Massa lett volna Lewis Hamilton helyett, és 2012-ben sem Sebastian Vettel, hanem Fernando Alonso vált volna a sportág háromszoros legjobbjává.

Hiába vezérelte a jó szándék – hogy ne öljön ki minden izgalmat az utolsó versenyekből egy korán eldőlt bajnoki cím, és a nézők élvezhessék ezeket a futamokat –, az új szabály a rajongók részéről negatív fogadtatásban részesült, a többség az F1 megcsúfolásának érezte, és reménykedett benne, hogy még a szezon kezdete előtt el fogják törölni. Nem így történt.

Az aggályok akkor erősödtek fel újra, mikor közeledett a 2014-es idényzáró. Az utolsó előtti versenyt követően Lewis Hamilton 17 ponttal vezetett Nico Rosberg előtt. A túlnyomó többség szerint a brit érdemelte meg jobban a világbajnoki címet, kétszer annyi futamot megnyert, mint csapattársa, előnye pedig a normál pontrendszerben megnyugtató lett volna – de a duplázott egységekből kifolyólag sokkal nagyobb volt az esélye, hogy elbukja a végső győzelmet: ha Rosberg nyer, ő pedig csupán harmadikként ér célba, például egy kisebb műszaki hiba miatt, már a mercedeses csapattárs a világbajnok.

Végül a botrány szerencsére elmaradt, és mindenki által igazságosnak tartott végeredmény született: Hamilton végig bajnoki pozícióban haladt, majd győzött, a műszaki hiba pedig végül Rosberget érte utol. A dupla pontozásnak egyedül arra volt ráhatása, hogy a végelszámolásban a brit mellett 67-tel több egység állt, mint csapattársa nevénél: ez a különbség egyáltalán nem tükrözi, mennyire szoros volt az egész évad. Mindenesetre a dupla pontos előírást néhány nappal a szezonzáró után eltörölték, mintegy elismerve, hogy az egy évvel korábbi döntés eleve rossz volt.

Nem a duplázás volt a 2013. decemberi FIA-gyűlés egyetlen halva született határozata. Ugyanitt elfogadták azt is, hogy 2015-től fogva költségsapkát vezetnek be az F1-ben – az erre irányuló törekvések a korábbi években rendre kudarcot vallottak. A találkozón csak abban egyeztek meg, hogy költséglimit lesz, az összegét azonban nem nevezték meg, ez pedig tükrözte is az elhatározás későbbi sikerét. Fél év sem telt el, mikor közölték, a terv nem fog megvalósulni.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy olyan szabályokat is meghoztak azon a találkozón, melyek ma is élnek és virulnak, sőt népszerűek. Ekkor fogadta el az FIA, hogy a konstruktőri vb eredménye alapján kirendelt rajtszámok helyett a versenyzők maguknak választhassanak egy állandó számot. A következő hónapokban nagy figyelem övezte, ki melyik mellett teszi le a voksát. Az alapötlet be is vált, megszületett néhány szétválaszthatatlan kombináció, gondoljunk csak Hamilton 44-esére.

Az öt másodperces időbüntetés is ekkor került a szabálykönyvbe. A korábbi legenyhébb szankció az áthajtás volt, amely néhány esetben túl szigorúnak bizonyult: az enyhébb kihágások esetére találták ki az új büntetési formát, melynek értelmében a vétkesnek bokszkiállása esetén öt másodpercig kell állnia, mely idő alatt a szerelők nem nyúlhatnak az autójához. Az új büntetés nemcsak az űrt pótolta, de hamar a legnépszerűbbé vált a stewardok körében, verseny közben ezt osztják ki leggyakrabban.

Forrás: www.formula.hu – RSS