1997 – az emlékezetes szezonok sorából

A többesélyesség illúzióját újra feltámasztó évadot élhettünk át 1997-ben. Hat különböző pilóta nyert futamot, négy eltérő csapat színeiben – úgy tűnt, ezzel az örömmel jobb, ha gyorsan kiegyezünk.

A Bridgestone versenybe állásával kiderült, hogy a Goodyear ellustult az ellenfél nélküli években. A japán gumik jól állták a versenyt a Goodyearral szárazon, tartósabbak voltak, jobban bírták a hosszabb etapokat. Alain Prost csapatfőnökként ki is használtatta versenyzőivel a gumikban rejlő taktikai lehetőségeket. Viszont a beígért Bridgestone vizes-pályás fölény meghiúsult. (Az érdekesség kedvéért nézzük meg, hogy melyik gumimárka volt a legeredményesebb a Forma-1 konstruktőrök világbajnoki címeiben: Goodyear 25, Dunlop 9, Firestone 3, a Michelin pedig 2 vb-címet gyűjtött 1997 végéig).

Jacques Villeneuve és Michael Schumacher párbajáról szólt ez az év. Érdekes volt, hogy nem csak győzelmekben haladtak előre, néha csak egyéb helyezéseket értek el, de ők ketten voltak azok, akik minden futamon „megmutatták magukat”. Jól ment balesetéig Oliver Panis, Heinz-Harald Frentzennek is voltak nagy pillanatai, felfedezték Jarno Trullit, Giancarlo Fisichellát és Ralf Schumachert. Melbourne-ben Villeneuve a rajtnál ütközött, Frentzen a befutás előtt fékhibával kiesett, Coulthard az ezüstszínű McLarenben győzött.  

Brazíliában a rajtot némi kakaskodás után megismételték, Villeneuve és Schumacher lökdösődtek. Berger nagy formában hajtott, és egyre közelebb ért a kanadaihoz, de az meglehetősen offenzív vezetést produkálva kitartott az élen. Utólag megállapítható, hogy nagyon erős versenyt produkált a Benetton (Bergerrel) ott Brazíliában, de a későbbiekben ez a lendület elillant.

1997, Brazília: Villeneuve és Schumacher egyik első emlékezetes csatája

Argentínában páran ott ragadtak az első kanyar gyomrában, köztük volt az idősebbik Schumacher is. Villeneuve nyert Irvine előtt. A két jordanes kakas egymásnak ment, szerencséje volt a csapatnak, hogy legalább az egyik autó végig tudott menni.

Frentzent három nullapontos verseny után saját hazájának sajtója kezdte ki, ilyetén módon: „Herr Frentzen, hiba volt Önnek a legsikeresebb istállóhoz szerződnie…”. Patrick Head, a Williams főmérnöke pedig gyengén rajtoló, rossz helyzetfelmérőnek nevezte. Éppen ideje volt, hogy ütős választ kapjanak Imolában. Eljött Frentzen napja, vagy az igazság pillanata – megítélés kérdése. Mönchengladbach szülötte első győzelmét aratta San Marinóban, Schumacher örülhetett a 2. helynek, amihez kellett Villeneuve kiesése. 

Monacóban az esőben óriási fölénybe került a kétszeres világbajnok, mindenki pörgött-forgott, törtek az autók. Schumacher nyert Barrichello (Stewart) előtt. A fehér alapon skót kockás sávot viselő gépek a Zetec R motornak köszönhetően csúcssebességet értek el Montrealban, de egyetlen szép paraméter kevés volt a jó összeredményhez.

Schumachernek az esőtől áztatott Monacóban nem volt ellenfele

Szerencséje volt Schumachernek, Panisnak nem: lába tört, a Ligier roncsai miatt bejött a safety car, aztán a piros zászlóval lezárták a versenyt. A legjobb taktikával futó Coulthard nyerhetett volna, de a piros zászlónál Schumacher volt az élen, őt hozták ki győztesnek. A Goodyear gumik váratlanul túlmelegedtek és hólyagossá váltak, extra, terven felüli kerékcseréket okozva. A bajnoki tabella ezt mutatta: M. Schumacher 37, Villeneuve 30, Panis 15 pont. A Benettonok kezdtek feljavulni, Alesi és Berger már a dobogóra hajtott.

Berger homloküreg-gyulladás miatt képtelen volt rajthoz állni, de annyit sikerült elérnie, hogy honfitársát, a felemás cipőt viselő Alexander Wurzot ültessék be a helyére. Wurz 22 éves fejjel Le Mans-ban győzött, tehát alapvetően tehetséges pilótáról van szó (mégis rendre elverte őt gokartban a mi Bakos Andrásunk). A francia verseny közepén hirtelenséggel zápor zúdult a pályára. Schumacher slick gumikkal ment az élen, és úgy győzött Frentzen előtt. Sokat segített a Goodyear helyzetén, hogy a Kanadában tapasztalt gumihólyagosodás után Schumacher megkritizálta színvonaltalanságukat. Erre Franciaországba már vadonatúj garnitúrákkal, új komponensekkel jöttek, és taroltak, az első 9 helyen Goodyear gumi volt! 

Következett a Brit Nagydíj, ahol remekelt volna a Ferrari, vezetett, de leállt (a mérnökök hiába keresték a hirtelen fellépő túlzott vibráció okát, ezért inkább a régebbi gyártású motorokra tértek vissza). Villeneuve, aki egy időre eltűnt a színes mezőny „süllyesztőjében”, egyre jobban hozta fel magát. A McLaren-Mercedes bánatára meghibásodott Hakkinen kocsija, ezért nem tudták leütni az erősebb ellenfelek kiesése okozta magas labdát.  Villeneuve felment az élre, és látszólag könnyedén győzött. A kifáradt Alesi és a fiatal Wurz állt még dobogóra, a Benetton sem ment haza üres kézzel.

Németországban Berger visszatért, kipihenten (79,5 kilogrammra felhízva Panisszal holtversenyben lett a legsúlyosabb), és óriási formában győzött. Letette névjegyét Trulli, aki Panis kocsijában elvitathatatlan 4. helyet szerzett a francia-kékeknek. Vajon mi lett volna, ha a tiroli pilóta egész évben úgy vezet, mint Hockenheimben, úgy, mint a néhai Senna? Berger örömébe tragédia vegyült, meghalt édesapja, gyanús körülmények között.

Hill, Villeneuve és Herbert a hungaroringi dobogón

Magyarországon Hill nagy napját láthattuk, kis híján győzött a gyenge Arrowsban! A versenyen dominált, de váltója tönkrement az utolsó körben. Sokak szerint az a nap a Bridgestone fölényében telt: ha Panis részt vesz a versenyen, könnyen nyert volna. Az a Nakano, aki egész évben képtelen volt magára felhívni a figyelmet, a Hungaroringen erős ellenfelévé vált a ferraris Irvine-nak. Talán nem állunk messze a valóságtól, ha kijelentjük, hogy a japán az ideális gumikra támaszkodhatott. 

Belgiumban a versenyt a safety-car mögött kezdték, Schumacher intermediate gumikon ment és közben mindenkinél magabiztosabbá vált. Teljesen „lelépte” a mezőnyt, 41 másodperc előnyt gyűjtött 15 kör alatt! A gyors monzai pályán nem termett babér se a Ferrarinak, se a Williamsnek, bezzeg az újkori ezüst nyilak nagyot ünnepeltek. Már a szabadedzéseken nagyon gyorsak voltak, relatíve nehéz autóval. Kiváló időzítése volt Coulthard győzelmének, mert Belgiumban egy nehezen megszerzett harmadik helyet vesztettek el Hakkinen diszkvalifikálása miatt (szabálytalan üzemanyagot használtak). Monzában történt, hogy a keményebb összetételű gumikra voksoló Ferrari elérte az elmúlt évek legrosszabb edzésteljesítményét, az 5. sorból indultak a vörös gépek, onnan kellett feljebb kapaszkodniuk, de ez csak részben sikerült. A Williams bevetette az elektronikus fékrásegítőt – Frentzent ez segítette a 2. rajtkockához. Az új megoldás hibája volt, hogy a hátsó kerekek blokkolását nem tudta kiküszöbölni, ezért Villeneuve hallani sem akart róla.

A monzai pályára vonatkoztatva a Goodyear ezt a közleményt bocsátotta ki: a lágy gumikkal 11-12 ún. „minőségi versenykört” lehet megtenni, a kemény összetételűvel pedig 34-35 kört. A Bridgestone nem adott ki nyilatkozatot, de a verseny megmutatta, hogy gumiabroncsaik minimum 10 százalékkal hosszabb etapokat bírtak (itt is csak a minőségi versenykörökre kell gondolni).

Az osztrákok átépített pályáján tartott nagydíjat sokan megnyerhették volna. Jól ment Hakkinen, vezetett Trulli, de végül is Villeneuve örökölte a nagy lehetőséget. Schumacher büntetést kapott, leszakadt. A Nürburgringen – a német dohánytilalom ellenére – a résztvevő versenykocsik viselhették reklámfelirataikat. Ennek története kissé áttételes. Sikerült úgy kimagyarázni a dolgot, hogy a Luxemburg Nagydíja név alatt futó rendezvényre nem vonatkozhatna a német reklámtilalom. Az észérvek győztek, reklám is lett, verseny is lett. A tartomány nem kevesebb, mint 60 millió márka nyereséget könyvelt el a Formula-1-ből. A Nürburgringen a Schumi-mánia miatt különösen nagy nyomás nehezedett a kerpenire, aki egy pont előnnyel vezette a tabellát. 

A Ferrari egyáltalán nem volt ütőképes, nem olyan, amilyenről ábrándoztak, nem olyan, amivel könnyen világbajnokságot lehet nyerni. „Ez még nagyon Barnard-féle kocsi” – mondta Schumacher. Ezzel egyszersmind kijelentette, hogy a John Barnardtól örökölt fejlesztési irány helytelen volt.

A verseny rajtbalesettel kezdődött. Hakkinen kivívta első pole-pozícióját, az indításkor a két Jordan és Schumacher Ferrarija megtaszította egymást. Ez fordulópont lett, mert Villeneuve győzött, és 9 pontos, meghatározó előnyhöz jutott. Japánban azonban Villeneuve-öt büntették meg, Irvine segítségével Schumacher győzött, 1 pont lett a különbség! Jerezben Schumacher vezetett, és amikor Villeneuve előzni akarta, ráhúzta autóját. A német kiállt, de a kanadai továbbment, és megnyerte a bajnokságot. Schumachert indíték alapon okozott ütközés miatt kizárták a végeredményből, sőt az egész világbajnokságból, pontjait nullázva az utolsó helyre sorolták. Egyesek szerint ez nem is volt igazi büntetés Michaelnek, mert azt a második helyet vették el tőle, amit ő maga sem viselt el szívesen. Jerezben Mika Hakkinen első futamgyőzelmét ajándékba kapta csapattársától, Coulthardtól! 

A bajnokság végeredménye: 1. J.Villeneuve 81, 2. Frentzen 42, 3. Coulthard 36 pont.