Új rovatot indítunk a hétvégi Bahreini Nagydíjtól kezdődően: minden futam előtt összegyűjtjük az adott helyszín legemlékezetesebb F1-es pillanatait – íme, a bahreini Top 10!
Idén rendezik a 11. nagydíjat az öbölállamban, de a helyszín nyúlfarknyi F1-es történelme ellenére is hemzseg a szép, vagy épp a drámai pillanatoktól. Amíg a 2015-ös vb-cím egyik esélyese, Nico Rosberg felejthetetlen debütálást produkált 2006-ban, a címvédő Lewis Hamiton egyik leggyatrább versenyét futotta itt két évvel később. De itt szerezte Robert Kubica egyetlen pole pozícióját, sőt, volt olyan alkalom is, hogy David Coulthard pénzzel akarta elhallgattatni Jacques Villeneuve-öt…
Kimi Raikkönen kinyomta a Mercedes-motor szemét (2004)
Habár a 2015-ös idénykezdetet nem múlja felül, a McLaren 2004-es szezonrajtja sem volt piskóta: Kimi Raikkönen (aki néhány hónappal az előtt egy hajszállal maradt le a vb-címről!) háromból három kieséssel nyitott, leglátványosabbra bahreini búcsúja sikerült: a finn pilótának már a verseny 7. körében elszállt a Mercedes-erőforrása, és hogy még jobban illusztrálja csapata szenvedéseit, még akkor is tövig nyomta a gázpedált, a mikor már tüzet okádott a V10-es… nem is ő lett volna.
Pedro de la Rosa ámokfutása (2005)
Azt hittük ekkor, hogy a Renault reménysége, egy bizonyos Fernando Alonso unalomba fullasztja a versenyt, azonban volt egy srác, mi több, egy tapasztalt férfi, aki jött, látott, és… versenyzett! A “teniszbalesete” miatt Miamiban pihenő Montoyát helyettesítő Pedro de la Rosa a 9. helyről rajtolt, és folyamatosan csatázott, mindenkivel, aki az útjába került. Bár nem volt hibátlan a futama, többször árkon-bokron keresztül is megragadta a kívánt pozíciót, aminek egy ötödik hely és a leggyorsabb kör lett az eredménye. “Nagyon élveztem a vezetést, hiszen ma volt az első alkalom karrierem során, hogy én előzhettem, és nem engem előzgettek…” – summázott a hispán. Bemutatkozásának prózai oka volt: az első számú teszter, Alex Wurz nem fért be a McLaren-be…
David Coulthard pénzt ajánlott Jacques Villeneuve-nek (2005)
A barátságáról is híres, és ekkor már veteráni szerepkörben autózó páros az utolsó pontszerző, 8. helyért viaskodott egymással, egy körrel a 2005-ös verseny vége előtt. A túlontúl optimista skót azonban nekikoccant társának, aminek a vége az lett, hogy a Coulthard kaparintotta meg az egységet, a sauberes így üres kézzel ballagott haza. A futam után a Red Bull menője bocsánatot kért a kanadai pilótától, egyúttal felajánlotta 30.000 dolláros prémiuma felét barátjának, azonban az elvek komoly dolgok, és a szenvedő fél nem fogadta el az úri ajánlatot. Kárpótlása két héttel később, Imolában érkezett egy negyedik hely formájában, igaz, csak a BAR-Hondák kizárása után.
Nico Rosberg debütálása (2006)
A GP2 történetének első bajnoka már debütáló versenyén bizonyította, hogy – ha eddig kételkedtek volna benne – nem csak neve miatt került fel a Forma-1 legjobbjai közé: a német tehetség a rajtnál még tipikus újonchibát vétett, hiszen nekiment Nick Heidfeldnek és elveszítette első szárnyát, de utána letette névjegyét. „Azt hittem, mindennek vége, de a csapat rám szólt a bokszkiállás után, hogy én vagyok a leggyorsabb a mezőnyben – innen pedig nem volt visszaút.” És valóban, hiszen Rosberg a hetedik helyig kúszott fel remekbe szabott előzések után, ráadásul a leggyorsabb kör is az övé lett. Ekkor még nehezen hittük volna el, hogy még hat évet kell várnia első győzelmére…
Fernando Alonso kemény csatában győzi le Michael Schumachert (2006)
Aminek persze nagyobb volt a füstje, mint a lángja, hiszen csak Alonso utolsó kiállását követően kakaskodtak egymással, mindössze két kanyaron keresztül. Palik Laci viszont olyan átéléssel közvetítette le nekünk a futamot („azt a milliméteres mindenit!”), mintha nonstop a 2005-ös San Marinói Nagydíj lett volna terítéken. Persze a világbajnokság szoros lett, de sajnos nem volt több olyan verseny az évben, ahol késhegyre menő csatát vívhattak volna a győzelemért.
Lewis Hamilton szenvedése (2008)
Ami ráadásul nem is egy, hanem három pillanatból is állt: az első felvonás még a pénteki második szabadedzésen történt, ahol a hetes kanyarból kigyorsítva törte ripityára autóját. A másik kettő pedig a futamon jött el, katasztrófává változtatva a hétvégéjét: harmadik rajtpozícióját Hamilton nem tudta dobogóra váltani, mert lefulladt a rajtnál és a 10. helyre esett vissza, egy körrel később pedig megmászta Alonso Renault-ját, és letörte első szárnyát. A csere miatt a mezőny végére esett vissza, ahonnan nem tudott feljebb kapaszkodni a 13. helynél.
Robert Kubica első és egyetlen pole-pozíciója (2008)
A BMW nagyszerűen kezdte a szezont, mégis derült égből villámcsapásként érte az F1-es családot a lengyel pole pozíciója, maga mögé utasítva a Ferrari-McLaren tandemet. A jobb sorsra érdemes polák ekkor még komoly esélyesnek tűnt akár a vb címre is, a BMW azonban nem bírta a fejlesztési harcot, így feláldozta versenyzőjét a biztosabb eredmények és a költséghatékonyság oltárán. Bahreinben igazán odatette magát a lengyel, bár a Ferrarikat nem tudta utolérni — ha csak egy napra is -, egyértelműen jobbnak bizonyult a McLareneknél, így egy megérdemelt 3. pozíció lett a jutalma. Sőt, a csapat még így is – fennállása során először és utoljára – a konstruktőri pontverseny élére került.
A Toyoták első soros remeklése (2009)
Ausztráliában a Brawn GP, Kínában a Red Bull szerezte meg első, egyben kettős győzelmét, Bahreinbe érve már a harmadik csapat miatt reménykedhettünk hasonló változatosságban. A Toyota egész hétvégén impresszív teljesítményt nyújtott, amire az időmérős tarolás tette fel a koronát: Jarno Trulli csapattársának, Timo Glocknak három, Sebastian Vettelnek hat tizedet adott, a futamon azonban kipukkant a piros-fehér lufi. A rajtnál Glock átvette a vezetést, azonban már a 12. körben boxkiállásra kényszerült, ahogyan két fordulóval később Trulli is. Az olasz még úgy-ahogyan tudta tartani az élmezőny tempóját, Timo azonban megszenvedte a lágy keveréken futott etapját, így csak a hetedik helyen ért célba. Az első győzelem nem jött össze, viszont a negyedik futam alatt harmadik dobogós befutását érte el a csapat (3. hely Trulli révén), ami bizakodásra adott okot a szezon további részére. Az eredmény? Még két dobogós hely szezon végén, és vége is lett a japán álomnak…
A futam politikai okokból elmaradt (2011)
Nem is kell messze mennünk az időben, hiszen négy évvel ezelőtt esett meg először a Forma 1 hatvan évre visszatekintő történetében, hogy politikai okok miatt el kelljen halasztani egy futamot. Az ‘Arab Tavasz’ néven elhíresült közel-keleti és észak-afrikai forradalmi hullám Bahrein-t sem kímélte, az országban zajló zavargások miatt az FIA úgy döntött, hogy biztonságosabb, ha elhalasztják a versenyt egy későbbi időpontra. Ebből viszont nem lett semmi, így az eredetileg húsz futamosra tervezett évadban csak 19 versenyt futottak le a pilóták – nem mintha a végelszámolásban olyan sokat számított volna…
A 2014-es verseny – igen, így egészben! (2014)
Nem tartottuk volna helyesnek egy külön pillanat kiemelését, hiszen a szezon egyik, ha nem a legjobb versenye megérdemli, hogy teljes egészében emlékezzünk meg róla. A sportág történetének 900. versenye, egyben az első villanyfényes szahíri megmérettetés lenyűgöző párviadalokat hozott az első körétől az utolsóig, Lewis Hamilton és Nico Rosberg a győzelemért folytatott idegőrlő csatát, a többiek küzdelméből pedig Sergio Perez jött ki a legjobban, dobogóra állítva a Force Indiát. Emlékezetes volt még Esteban Gutierrez mutatványa Pastor Maldonado közreműködésével, és a biztonsági autós szakasz után ismét összecsaphattak a csillagosok. Jó lenne ismét hasonló futamot látni hétvégén, már csak azért is, mert ekkor még felhőtlennek tűnt a srácok viszonya az Ezüstnyilaknál…
A hivatalos F1-es Youtube-csatorna visszaemlékezése a Bahreini Nagydíjakra ide kattintva érhető el.
