Bulvár
2015. április 29. szerda, 16:01
Bette – az ötszörös monacói futamgyőztes, Graham Hill felesége – sok mindent megélt életében. Végig támogatta férjét pályafutása során, majd amikor már úgy tűnt, békés életet élhetnek, hirtelen maradt özvegyen.
Betty és Graham először 1950 decemberében az Auriol Evezős klubban Hamersmithben találkoztak – ekkor a pilóta még a haditengerészetnél töltötte szolgálatát. Betty munkatársa a versenyző egyik szerelőjének a menyasszonya volt és éppen eljegyzési bulijukat tartották. A pilóta és Bette akkoriban mindketten eveztek, céltudatos, versenyző típusú emberek voltak. A nő a Stuart Ladies’ Evezőklub tagjaként csapatával háromszor egymás után elnyerte a Women’s Head of the River címet Észak-Londonban és Anglia színeiben evezett az Amszterdami Nemzetközi Regattán 1952-ben.
1955-ben házasodtak össze, de mivel a versenyző minden pénzét a karrierjére fordította, az egész esküvőt Bette állta. Később három gyermekük született, Damon, Samantha és Brigitte. Kényelmesen éltek együtt nagy londoni házukban, ahol gyakori vendégek voltak akkori F1-es pilóták, mint Stirling Moss, Jim Clark, John Surtees és Jackie Stewart.
Graham mindig gondoskodott gyermekeiről, önállóságra nevelte őket. Feleségével elbűvölő párt alkottak, kapcsolatuk botrányoktól mentes volt, de a nő sokat szenvedett, mert férje felháborítóan szemtelenül flörtölt a nőkkel.
Bette szerves része volt férje karrierjének, bátorította őt azokban az években is, amikor pénzügyileg nehéz helyzetben voltak. Helytállt feleségként, anyaként, a világbajnokság versenyei alatt pedig stopperrel a kezében ült és mérte a köridőket – ha férje kiesett, akkor a csapattársának segített az időmérésben.
Graham karrierje alatt és utána néhány évvel Bettenek volt egy kisállat projektje, ami később a pilóták barátnőinek és feleségeinek informális klubjává vált. A szervezetet a motorsport köreiben csak Doghouse Owners Club néven emlegetik, melyet 1962 februárjában alakított meg az akkori versenyzők párjainak egy csoportja, köztük Bette is. A mai napig adományokat gyűjtenek különböző jó ügyekre, például gyerekkórházaknak, alapítványoknak.
A versenyző 1975 novemberében szenvedett halálos kimenetelű légibalesetet. Graham csupán négy hónappal előtte hagyott fel a versenyzéssel, amitől Bette hihetetlenül megkönnyebbült, azt hitte elmúlt a veszély az életében – de a sors kegyetlen fordulattal állt elő. A versenyző repülőgépével a fáknak csapódott egy észak-londoni golfpálya közelében. Hiába volt gyakorlott pilóta, a fagyos idő és a rossz látási viszonyok miatt meglehetősen kockázatos volt a landolás. A gépen még öt utas tartózkodott, akik saját F1-es csapatának, az Embassy Hill-nek a tagjai voltak – és akik szintén életüket vesztették.
Férje halála után Betty anyagi gondok közé került, mert a családnak nem volt biztosítása a repülőgépre, így jogilag ők voltak a felelősek teljes vagyonukkal az áldozatok és a gyászoló családok felé. A nő, aki korábban az autósport egyik királynője volt, egyik pillanatról a másikra nincstelen lett és el kellett adnia otthonát. Titkárnőként kezdett dolgozni, hogy gyermekeivel meg tudjon élni és így megakadályozza azt, hogy a kicsik szociális otthonba kerüljenek. Egyedül kellett felnevelnie őket, de mint mindenben, ebben is kitűnő munkát végzett.
Bette a fiát nem versenyzőnek szánta, egyetemre akarta küldeni őt, hogy jogot vagy számvitelt tanuljon. Később mégis elfogadta, hogy apjához hasonlóan Damon is ezt a pályát válassza, mert látta, hogy szenvedélyesen szereti az autósportot. Korábban a motorversenyzésről lebeszélte, mert úgy gondolta, hogy autót vezetni egy fokkal biztonságosabb.
