HGP 2002 – Barrichello búcsúztatta a „régi” Ringet

Retro

2015. április 29. szerda, 18:07

Michael Schumacher egy évvel korábban a Hungaroringen biztosította be negyedik bajnoki címét, az ötödikkel azonban már eddig sem várt. A német még az előző szezonban látottnál is nagyobb dominanciát mutatva már két futammal korábban, a Francia Nagydíjon behozhatatlan előnyre tett szert, így mostanra már csak a konstruktőri cím sorsa volt nyitott, de persze a Ferrari egyeduralma miatt már ez is csak matematikailag.

Ilyen, kissé álmos állapotban érkezett meg a mezőny az augusztusi kánikulában Magyarországra – ráadásul foghíjasan, hiszen az egész szezonban versenyről versenyre élő, komoly anyagi nehézségekkel küzdő Arrows már el sem utazott a hétvégére, így Heinz-Harald Frentzen és Enrique Bernolni hiányában 20 pilótának drukkolhatott a közönség. Megejtette viszont debütálását Anthony Davidson, akit a magát az elmúlt három futamból kettőre kvalifikálni képtelen Alex Yoong helyére ültettek be a Minardinál.

Ehhez a húsz versenyzőhöz vasárnap, a futam előtt egy további név csatlakozott, még ha csak rövid időre is, hiszen a Formula-3000-ben ténykedő Baumgartner Zsolt megtehetett három bemutatókört a Jordan volánjánál.

A versenyre az első rajtsort annak rendje és módja szerint a két Ferrari foglalta be, ám ezúttal Rubens Barrichello állt az élen, 59 ezredet adva ötszörös bajnok csapattársának. Mögöttük a Williamsek sorakoztak Ralf Schumacher és Juan Pablo Montoya révén, míg az ötödik helyre némi meglepetésre az évről évre egyre lejjebb csúszó Jordannel bejött Giancarlo Fisichella. A McLarenek számára csalódással végződött az időmérő, hiszen mindkét autójuk a középmezőnyben landolt: David Coulthard a 10., a csapathoz erre az évre fellépő Kimi Raikkönen pedig csak a 11. lett.

Képgaléria

A 17. Magyar Nagydíj (2002)

A rajt nem hozott sok változást: Barrichello megtartotta a vezetést, és Ralf Schumacher ugyan felugrott testvére mellé, de az első kanyar előtt mégis úgy döntött, hogy biztonságosan visszasorol a harmadik helyre. Fisichella a 4., Felipe Massa Sauberje pedig az 5. helyre lépett előre, míg mögöttük a gyengén rajtoló Montoya összekoccant Jenson Button Renaut-jával a 2-es kanyarban, de mindketten tovább tudtak menni.

Aki az előzési manővereket számolta, a második körben be is fejezhette aznapi munkáját, ekkor történt ugyanis a délután egyetlen igazi, pályán lezajló manővere, köszönhetően Coulthardnak, aki az 1-es kanyar előtt átvette a 10. helyet Nick Heidfeldtől. Akárhogy is szépítjük, a továbbiakban már csak a bokszkiállások, illetve a kiesések és kicsúszások során változott a sorrend a mezőnyben.

A Ferrarinál a kedvezőbb helyzetben álló Barrichello kapta meg az előnyösebb boksztaktikát, így Schumachernek nehezebbé is vált a dolga, ha elé akart kerülni, bár ezen a vasárnapon úgy tűnt, hogy olyan nagyon nem is akart. A német végig csapattársa sarkában haladt, de előzéssel nem próbálkozott. Pár körrel a leintés előtt azért megmutatta, mire lehetett volna képes, hiszen miután kicsit leszakadt, megfutotta a verseny leggyorsabb körét, ami 3-4 másodperccel gyorsabb volt, mint az azt megelőző percekben mutatott tempója.

A Ferrari a kettős győzelem révén immár a konstruktőri cím megszerzéséhez is elegendő pontot gyűjtött, így egymást követő második évükben is a Hungaroringen ünnepelhették a csapattrófeát. Barrichellónak ez volt pályafutása harmadik diadala, a Ferrariktól a célban csak 13 másodperccel lemaradva befutó Ralf Schumacher pedig a harmadik lett, így testvérével együtt pezsgőzhetett a dobogón.

A McLarenek a boksztaktikával lépdeltek előre, méghozzá igencsak hatékonyan: Raikkönen és Coulthard a 4. és az 5. helyen futottak be a célba, rajtuk kívül pedig még Fisichella szerzett pontot az utolsó olyan Magyar Nagydíjon, amelyen csak az első hat helyezettet jutalmazták.

Montoya versenye hamar rosszra fordult, hiszen a rajt utáni koccanásán kívül még két pályaelhagyás során is rongálta autóját, az ezekből fakadó időveszteségeknek köszönhetően pedig csak a 11. lett. Ezen a délutánon a kiesések sem okoztak különösebb látványosságot, hiszen csupán négyen nem jutottak el a kockás zászlóig: Jacques Villeneuve és Eddie Irvine műszaki hiba, míg Davidson és Button kicsúszás miatt búcsúztak idő előtt.

A közönség az elmúlt évek során több nyugodtan csordogáló futamnak lehetett szemtanúja a Hungaroringen, így egyértelművé vált, hogy megérett az idő a változásra, ami a következő évre a pálya vonalvezetésének átalakításában valósult meg – nem is eredménytelenül.

További érdekességek:

A verseny majdnem pontosan ugyanolyan gyors volt, mint az előző évi: az első helyezett Barrichello 674 ezredmásodperccel hamarabb fejezte be a 77 kört, mint a 2001-es győztes Michael Schumacher. 

Barrichellóé volt a második legkisebb különbségű győzelem a pályán. A brazilt 434 ezredre követte csapattársa a célban, ennél csak az 1990-es befutó volt szorosabb Thierry Boutsen és Ayrton Senna között. 

Statisztikailag ezen a hétvégén szűnt meg az Arrows istálló. A vezetők ugyan még megpróbálták életben tartani az 1978-ban alakult csapatot és a következő szezonra is nevezni akartak, de a 2002-es Német Nagydíj után többé már nem álltak rajthoz. 

Ebben az évben történt meg először, hogy egy pilóta a Magyar Nagydíjon ejtette meg F1-s debütálását. Anthony Davidson óta viszont már többen is megtették ezt. 

A verseny után Mika Salo 25 másodperces időbüntetést kapott, amiért a csapat nem biztonságos körülmények között engedte ki őt a bokszkiállásról, hogy megpróbáljanak Pedro de la Rosa előtt maradni. A Toyota finn pilótája így utólag a 13.-ról a 15. helyre csúszott vissza.