F1
2015. március 13. péntek, 11:33
Szerző: Strommer Benjamin
Mindkét autóval az F1-es mezőny hátsó egynegyedében álltak pénteken, Kevin Magnussen csupán 13 körig jutott. Jenson Button néhány biztató előjelet lát az MP4-30 viselkedésében.
„Egy ízléses körforgás alakult ki annak köszönhetően, hogy a McLaren-Honda ugyanabban az országban kezdi meg második korszakát, ahol az első lezárult” – nosztalgiázott Eric Boullier, a McLaren versenyigazgatója a csapat sajtóközleményében. A pályán történtekre ugyanis kevésbé lehetett büszke. A nagyobb műszaki problémák elkerülték őket – az első edzésen az adatgyűjtő rendszerrel akadt gond –, de továbbra sem nevezhetők gyorsak, az eredményesebb Jenson Button is csak a két edzés 14. és 13. helyéig jutott – és mindkettőn csupán 16 versenyző vett részt.
„Nem sikerült akkora távot begyűjtenünk, mint szerettünk volna” – kezdett panaszkodással Jenson Button, aki délután 3,690 másodperccel volt lassabb a legjobb kört megfutó Rosbergnél. „Az egyensúly azonban nem volt olyan rossz. Az első edzésen kiesett táv hiánya sokkal nehezebbé tette, hogy jó beállítási alapot találjunk a másodikra.”
„Nem lehet beállítani a kocsit egyetlen mért kör alatt, ezért nem volt meg a lendületünk, ami általában szokott lenni a második edzés előtt. Mindezek ellenére délután sikerült javítani az egyensúlyon. Néhány apró hibát ki kellett javítanunk, de az autó alapjaival nem túl rossz az érzés. Tudtuk, hogy nem lesz könnyű, de csapatként dolgozunk együtt” – zárt az istálló rutinos tagja.
Kevin Magnussen egészen biztosan nem fogja megismételni tavalyi melbourne-i dobogós eredményét. A pénteki nap során csupán 13 kört sikerült megtennie, a második edzésen az történt, amire a legkevésbé vágytak a csapatnál: a fiatal dán összetörte az autót.
„Nem sikerült túl sok kört begyűjtenünk az FP1-en. Aztán kicsúsztam és megrongáltam az autót délután, szóval a második edzésen sem futottunk sokat” – nyilatkozott Magnussen. „Próbáltam eltolni a fékezési pontomat a hatos kanyarban, azután a bemeneten elveszítettem az autó hátulját. Az autó eljutott a kanyar csúcspontjáig, de aztán a rossz időben kitört. Nem tudtam kivédeni, hogy a falnak ütközzek. Kár, de az ilyen dolgok megtörténnek – az én hibám –, de az élet tovább folytatódik.”
