Autó
2015. augusztus 25. kedd, 09:30
Legyen szó nyári szabadságról vagy a munkahelyi ingázásról, az utakon töltött idő sokak számára feszültséggel teli és bosszantó élmény lehet, derült ki a London School of Economics and Political Science (LSE) szociálpszichológusainak kutatásából.
Az LSE és az abroncsgyártó Goodyear által folytatott, jelenleg is zajló közös kutatás a közúti biztonság szociálpszichológiai aspektusairól rámutatott, hogy többféle módon reagálunk a más sofőrökkel való interakcióink során, melyek saját érzelmeink kezelésén és a többi úthasználó magatartásával kapcsolatos bizonytalanságunkon alapulnak.
A fókuszcsoportokban és európai járművezetőkkel folytatott mélyinterjúk során a kutatók hétféle, gyakorta előforduló személyiséggel találkoztak:
1) A tanár: muszáj tudatnia a többi járművezetővel, hogy hol hibáztak, és ezirányú törekvéseiért elismerést vár.
2) A mindentudó: úgy véli, hogy körülötte mindenki ostoba és inkompetens, és abban leli örömét, hogy saját járműve biztonságából lenézően kiabál másokkal.
3) A versenyző: mindenkit meg akar előzni, és idegesíti, ha ezt valaki akadályozza. Ha valaki megpróbálja leelőzni, előfordulhat, hogy gyorsítással vagy a követési távolság csökkentésével próbálja ezt megakadályozni.
4) A büntető: meg akarja büntetni a többi járművezetőt vélelmezett helytelen tetteikért. Adott esetben még ki is száll járművéből, hogy másokat megközelítsen.
5) A filozófus: kész elfogadni mások hibáit, melyekre racionális magyarázatot keres. Vezetés során tudja kezelni érzelmeit.
6) Az óvatos: a vétkes járművezetőket személytelenül kezeli, és veszélyként tekint rájuk.
7) Az álmodozó: zenehallgatással vagy telefonálással szigeteli el magát. Az álmodozók adott társadalmi kapcsolatokra összpontosítva próbálják kerülni az interakciót a többi járművezetővel. Ez egyben a frusztráltság csírájában elfojtására szolgáló stratégia is.
Ezek a „járművezetői személyiségek” az utakon másokkal történő interakciók során különböző helyzetekben törnek a felszínre.
„Az idő nagy részében nyugodtan ülünk járművünk kényelmes buborékában, ám bármely kanyar mögött lehet, hogy másokra kell reagálnunk, ami kihívásokkal teli és bizonytalan társadalmi környezetté teszi az utakat. Miközben mi mások vezetési stílusa miatt aggódunk, az ő viselkedésük azon is múlik, hogy mi miképp cselekszünk – derült ki a kutatásból. A személyiségeket, melyeket nem kedvelünk, mi magunk teremtjük. Pszichológiai szempontból nézve ezek a személyiségtípusok különböző technikák, melyeket a járművezetők frusztrációik és erős érzelmeik kezelésére használnak. Személyiségünk soha nem egyszerűen ilyen vagy olyan. A helyzettől és a másokkal folytatott interakciótól függően legtöbbünk esetében több oldalunk is a felszínre törhet,” magyarázta Dr. Chris Tennant szociálpszichológus, a kutatási projekt vezetője az LSE-n.
„A legtöbb ilyen magatartásmód veszélyes helyzeteket teremthet az utakon. Saját viselkedésünk és a minket provokáló helyzetek megismerése az első lépés azok jobb kontrolljához, ami önmagunk és mások számára egyaránt biztonságosabb vezetési környezetet teremt az utakon. Az agresszív vezetés elleni jogszabályok hatékony alkalmazása mellett az oktatás és az életen át tartó tanulás jelentik továbbra is a leghatásosabb nyilvános stratégiát a járművezetés eme társadalmi és érzelmi aspektusának kezelésére és a közúti biztonság maximális fokozására,” tanácsolja Olivier Rousseau, a Goodyear EMEA kereskedelmi abroncsokért felelős alelnöke.
A fenti személyiségtípusokat a közös kutatási projekt első része tárta fel, mely minőségi szempontokból vizsgálta a járművezetők magatartását, fókuszcsoportokon és mélyinterjúkon keresztül. Kutatásukkal az LSE és a Goodyear arra keresnek választ, milyen hatással vannak a járművezetők egymás magatartására az utakon.
A projekt második része egy 15 országot érintő páneurópai tanulmány, melynek végső eredményei és elemzése októberben várhatók.
