A Virtual SimRacing mezőnyét erősítő 2013-as Suzuki-bajnokkal, Nagy Danival készítettünk egy interjút, aki többek közt arról mesélt, hogy lehet a pályán hasznosítani a szimulátoros tapasztalatokat.
Nagy Danival a 2013-as Suzuki-bajnokkal beszélgettünk, aki már egy jó ideje a Virtual SimRacing mezőnyét erősíti. 2014 nyarán került kapcsolatba a VSR-rel, és azóta, ha teheti, részt vesz a futamokon. Az idén a George Racing Team csapatát erősítő fiatal tehetség hamarosan megkezdi a való életben is a bajnokságot, de előtte még leültünk pár szóra, hogy átbeszéljük az elmúlt „VSR-es időszakot”.
Hogyan ismerkedtél meg a szimulátorokkal?
Az egész jó pár évvel ezelőtt kezdődött, amikor édesapám beruházott egy versenykormányra, hiszen akkor még ő is részt vett a gyorsasági szakág rendezvényein versenyzőként. Ekkor én kb. 9-10 éves lehettem. Eleinte kizárólag a mókázás kedvéért foglaltam helyet a gép előtt, és csak évekkel később kezdett komolyabban érdekelni a dolog.
Mióta szimulátorozol?
2008-2009 környékén kezdtem, de ezt még nem tekinteném igazi szimulátorozásnak, sokkal inkább mókázásnak. Először 2010-ben vettem hasznát a szimulátorozásnak, és kezdtem nagyobb energiát belefektetni. Amikor megtudtam év vége felé, hogy lesz lehetőségem egy Suzukit tesztelni az Euroringen, akkor kapva kaptam az alkalmon, és előtte jó pár kört lenyomtam a szimulátorban. Egyértelműen sokat számított az első igazi edzés eredményében.
Milyen programokat használsz és miért azokat?
Első programom az rFactor 1 volt, ezt követte még a korai időkben az Live for Speed nevű alkalmazás. Előbbit többnyire a soron következő pálya betanulására használtam, utóbbi játékkal viszont többet mentem, és gyors közvélemény kutatás után eldöntöttem, hogy ezzel fogok többet gyakorolni. Abban az időben fizikailag ez a játék állt az egyik legközelebb a valósághoz, egy a hátránya, hogy nincsenek népszerű valós pályák, és az autók is gyakorlatilag fantázia autók, viszont szinte minden egyes kategóriából van egy-egy példány, mind karosszériás, mind formula autókból. Váltig állítom, hogy sok köze volt ennek a játéknak a valós pályákon nyújtott teljesítményemhez. Mostanában kezdtem el játszani a Race 07-tel, ami fizikailag már nem egy mai darab, viszont bőven játszható még. Ahogy telt az idő, érkeztek az új generációs játékok, amik a nagy grafikai fejlődésen kívül, fizikailag is nagyot léptek előre. Kipróbáltam az iRacinget, ami ugyan nem egy olcsó történet, de fizikailag nagyon élen jár a mai napig. Külön tetszik, hogy meglehetősen kellemesen lehet érzékelni az egyes setupok közötti különbségeket. Aztán a másik ilyen next-gen. szimulátor az Assetto Corsa. Ezt az utóbbi időkben kezdtem el nyüstölni, nem is véletlenül. Bárkit kérdeztem eddig, többnyire egyezett a véleményünk, hogy ez bizony elég élethűre sikeredett. Szép grafika, egész jó GT autó választék, és folyamatosan frissül, javítják az apróbb hibákat, az elkövetkezendő évek egyik vezető szimulátoros játéka lehet.
Mit gondolsz, az erőhatásokon kívül mi az, ami hiányzik még ezekből a programokból?
Az erőhatások mindenképpen hiányoznak, bár ezt már javában próbálják orvosolni a fejlesztők különféle megoldásokkal. Vannak versenyülések, amik rezgéssel, és apróbb mozgásokkal igyekeznek éreztetni a hatásokat, valamint egész komoly gépek, amik az embert méterekre emelik fel, és onnan a szék döntésével generálnak oldalirányú gyorsulási erőket. Magam is próbáltam több fajtát, de igazán még nem győzött meg egyik sem.
Mentél több online közösségben? Ha igen, miért a VSR mellett döntöttél?
A VSR előtt kipróbáltam néhány nagyobb és néhány kisebb ligát is. Előtte nem volt összehasonlítási alapom, így csak mentem, figyeltem a fejlődésemre és gyűjtöttem a tapasztalatokat. Tavaly év végén megkerestek a VSR-es srácok, és feldobtuk a témát, mi lenne, ha csatlakoznék hozzájuk. Szimpatikus brigád, közülük pár srácot ismertem korábbról is, így hát egyértelmű volt, hogy belevágunk. Sokat segítettek az elején, hiszen ekkor kezdtem csak bele a Race 07 nevű játék hajszolásába, így rászorultam erre. Amik tetszetek, hogy igényes volt a szervezés, látszott az egészen hogy tényleg komoly energiát forgatnak bele, hogy egy igényes bajnokságot hozzanak létre. Népes mezőny, rettentő gyors srácok, mi kell még? Így hát az elmúlt hónapokban leragadtam a VSR-nél, amit egyáltalán nem bánok, egészen biztosan egy hosszú „kapcsolat” lesz a miénk.
Beállításokat nyílván nem lehet itt kipróbálni. De akkor miben segít felkészülni?
Ezt így nem merném kijelenteni, hogy nem lehet beállításokat kipróbálni. Előfordult már, hogy ihletet vettem szimulátorból. Igazából szerintem lassan ezekkel az új fejlesztésű játékokkal hamar el fogunk jutni oda, hogy adott esetben ki lehessen próbálni egy beállítást a gép előtt, megspórolva ezzel egy tesztet, ami rengeteg pénz és energia. Hogy miben segít? Első sorban az ember képességeit segíti fejlődni, méghozzá nem is kicsit. Főleg a vizuális érzékelést segíti elő, méghozzá azért, mert itt sokkal jobban rá vagy utalva arra, hogy szemmel kövesd le a mozgását az autónak, hiszen ha megúszik, és neked ellen kell kormányoznod, nem fogod a testeden érezni a csúszás mértékét, irányát, hanem rá vagy kényszerítve, hogy mindezt a szemeddel és a füleddel érzékeld. Ezt később ötvözöd esetleg a valóságban, előbb utóbb olyan előnyre tehetsz szert, ami bőven a javadra válhat egy-egy fontos szituációban, vagy akár a nyers tempóban is meglátszódhat. Emellett rendkívül hasznos, hogy mentálisan is fel tud készíteni szinte bármilyen helyzetre. Futhatsz számtalan verseny szimulációt, ami személy szerint nekem egy fontos pont. Megtanulhatod, hogyan hozd ki magadból a maximumot, sőt amikor online megyek, sokszor hasonló nyomást érzek a vállamon, mint egy kiélezett szituációban a valós versenypályákon.
Miért jó egyedül, és miért jó mások ellen is menni online?
Egyedül nálam egy új pálya betanulása szokott zajlani, vagy csak szimplán az idővel versenyzek, megpróbálom a tökéletes kört összerakni. Az offline versenyzést, ha lehet, kerülöm, még nem találkoztam olyan játékkal, ami valóban „oktatott” volna ilyen téren. Egy online versenyhétvégén, viszont van minden. Hétvége előtti teszt, verseny előtti teszt, időmérő és verseny. Gyakorlatilag a mezőnyben való autózás lehetősége, rengeteget számít. Mentálisan hozzá kell ám szokni ahhoz, hogy az embert egy fél órás versenyen, adott esetben 29 percen keresztül támadják hátulról, miközben előtte egy azonos tempójú pilóta megy. Ha ez megy a neten, menni fog élőben is, én ezt tapasztalom.
Mennyit segít a felkészülésben az adott pályára való gyakorlás?
Rengeteget. Régen is sokat számított, amikor még nem volt ennyire előrehaladva a technika. Be tudod nagyjából lőni a fékpontokat, íveket ki tudod magadnak nézni, sőt be is tudod gyakorolni. Így amikor megérkezel a valóságban a versenypályára, amikor először beülsz az első etapra, nem a pályát kell feltérképezned már, hanem gyakorlatilag felméred, hogy mi a különbség a virtuális pályához képest, összerakod a fejedben, észleled az apróságokat, és mindjárt nem 2-3 másodperceket keresel majd a kanyarokban, hanem 2-3 tizedeket!
Van, amit megtanultál ebben a világban? Ami nélkül kevesebb lennél a pályán vagy tovább tartott volna erre a szintre eljutni?
Rengeteg mindent tanultam. Nem tudok igazából kiemelni egy-egy dolgot, mert számtalan ilyen van. A versenyzés minden részéhez rengeteg tapasztalatot nyertem, legyen az felkészülés, teszt, időmérő, vagy verseny. Egyértelműen sokat köszönhetek a szimulátorozásnak, és örömmel látom, hogy ezt a fiatal generáció is felismerte, sőt, manapság nem is találni olyan profi, vagy fél-profi versenyzőt, aki ne szimulátorozna napi, vagy legalább heti rendszerességgel. Nem véletlen, hogy az újabb generáció, akik fiatalon már szimulátorból kerülnek ki a nagyobb vizekre, rögtön oda-oda tudnak szúrni a rutinos nagyhalaknak.
Daninak sok sikert kívánunk az idei szezonra! Ha szeretnétek felvenni a harcot ellene, akkor két lehetőségetek van. Beszálltok a Suzuki bajnokságba, vagy virtuálisan veszitek fel vele a kesztyűt. Utóbbihoz nem kell mást tennetek, csak a VSR csapatát követni és jelentkezni náluk!
