F1
2016. december 24. szombat, 08:46
Szerző: Gobodics Tamás, fotó: dppi
Az energiaitalosok szponzorálják a kivételes tehetségek karrierjét, de van, aki szerint éppen ők szabják a legnagyobb gátat, amikor valaki eljut az F1-be – most Jean-Eric Vergne beszélt a helyzetéről.
Többször szóba került már idén, hogy a Red Bull pilótaprogramja időnként a legnagyobb akadály egy pilóta pályafutásában – ugyan az energiaitalosok segítségével eljuthat valaki a Formula-1-ig, de ott, ha csak nem egészen kiemelkedő, könnyen eltűnhet a süllyesztőben. Ennek legfrissebb példája lehet Danyiil Kvjat, vagy akár Carlos Sainz is, bár a spanyol szenzációs éve alighanem megalapozta a jövőjét a királykategóriában.
Jean-Eric Vergne három évig versenyzett a Toro Rossónál, ám hiába teljesített jól, a Red Bull nem vitte fel az első csapathoz, inkább más mellett döntött, így ki is került a Formula-1-ből. A francia versenyző jelenleg a Formula-E-ben szerepel, így természetesen sokat köszönhet a Red Bullnak, hiszen egy komoly bajnokságban szerepelhet és profi autóversenyző lett, de a Formula-1-es karrierje nem sikerült hosszúra.
„Minden szép, amikor a dolgok jól haladnak a Red Bull-lal, de amikor nem, akkor nincs hova menned: nekem sem volt menedzserem, amikor kikerültem a Formula-1-ből. Szerencsére menedzselni tudtam magam és elég gyorsan találtam helyet. A Red Bull eljuttatott engem a Formula-1-ig, de ők is állítottak meg az úton. Vicces, hogy tulajdonképpen ők jelentették a gátat” – mondta Vergne.
Ezzel együtt a bikák építették fel a karrierjét. „Szerencsére a családomnak sosem kellett sok pénzt költenie a versenyzésemre, de tudtam, hogy a Formula Renault legalább félmillió euróba kerül, ha valaki jó csapatot és bajnoki címet akar. Úgy döntöttem, hogy nem itt, hanem a mai francia Formula-4-ben indulok, ahova kaptam segítséget a szövetségtől és bajnok lettem. Ezáltal nyílt lehetőségem egy tesztre a Red Bullnál, ahol húsz pilóta volt jelen és én voltam a legjobb Daniel Ricciardo mellett, innentől pedig a csapat mindig támogatott, mindig voltak szponzoraim” – emlékezett vissza.