A Renault első nagyobb győzelmét 1902-ben aratta, Marcel Renault nyerte meg a Párizs – Bécs versenyt. Három könnyű Type K és 4 kisautó (voiturette) vágott neki Renault színekben, a méltó ellenfelek Zborowski gróf Mercedese és Henry Farman Panhardja voltak.
1906 – a Renault benevez a történelem első nagydíjába, amelyet a Le Mans környéki utakon bonyolítanak le. Az autó: könnyű alvázzal és egy négyhengeres, 12,9 literes motorral szerelt Type AK. A hőség szinte kibírhatatlan, az aszfalt olvadozik, a több mint 12 órán át tartó versenyben a kíméletlen körülmények ellenére azonban egy magyar győzedelmeskedik: Szisz Ferenc. Ez a győzelem és a körülötte kialakult kultusz alapozza meg és hajtja tovább a Renault eladásainak növekedését több éven keresztül.
A hedonista dzsesszkorszak
A ’20-as és ’30-as években a Renault a gyorsasági rekordokra fókuszál, 1926-ban kifejleszti a nagyon látványos Renault 40CV „des Records” Type NM-et. A 9 literes együléses kupé, áramvonalas formáival és nyíltan futó kerekeivel a 24 órás versenyt 173 km/h átlagsebességgel teljesíti – lenyűgöző érték egy szériaautótól.
A Nervasport
Az 1930-as években a Renault a Nerva modellsorozattal dönt meg és állít be újabb és újabb rekordokat Európa és Afrika útjain. A repülés világából kölcsönzött vonalak és a soros, 8 hengeres motor a Nervasportot a Monte-Carlo Rallye élére repítik, ahol 0,2 másodperccel marad le az első helyről. Az igazi győzelmet az 1935-ös Monte-Carlo Rallye és a Liege – Róma – Liege versenyek első helye hozza meg, majd ugyanabban az évben a Bugatti mögött a Marokkó Rallye-n másodikként végez.
A Montlhéry versenypályán mutatkozik meg a Nervasport igazi énje. 1934 áprilisában egy speciálisan erre a versenyre felkészített Nervasport több endurance kategóriarekordot is beállít. 48 óra alatt több mint 8 000 km-t tesz meg, az átlagsebesség több, mint 160 km/h, a csúcssebesség 200 km/h fölött van. A karosszéria vonalai ezek után több Renault modellről is visszaköszönnek.
Az Etoile Filante -1950
Az 50-es években a Renault újra visszatér az úttörő szemléletmódhoz és újabb rekordokra készül. Két évnyi szélcsatorna-teszt után, 1956 szeptemberében az Étoile Filante, a bonneville-i (Utah, USA) sós síkságon gurul. Fantasztikus kékfestés, és a két nagy függőleges vezérsík határozza meg az jármú látványát. Az autó csőszerkezetű poliészter teste egy 270 lóerős gázturbinát rejt, amely 28 000 fordulat / percen működik és Transfluid erőátvitel kapcsolódik hozzá. A repülés világa több helyen is visszaköszön, az üzemanyag kerozin, az autó pedig csaknem vibrációmentesen fut, köszönhetően a fordulatszámnak. Már az első startban a pilóta, Jean Hébert új szárazföldi rekordot állít be: 308,85 km/h! Igazi bravúr!
A Renault a rallye pályákon is diadalmaskodik. A farmotoros Dauphine számos megmérettetésen indult el, és kisajátította magának a Mille Miglia első 4 helyét, valamint a Tour de Corse első helyét is, 1956-ban, két évvel azelőtt, hogy a Monte-Carlo Rallye-n is a dobogó legfelső fokára állna.
A Gordini-éra kezdete
A saját nevét viselő sportautók konstruktőre, Amédée Gordini a Dauphine egy nagyteljesítményű változatával teszi le először a névjegyét az asztalra, az 50-es évek végén. A Renault – Gordini együttműködés gyümölcsözőnek bizonyul, és olyan eredményeket mutat fel, mint a legendás R8, R12, R17 Gordini sorozat. Az R8 Gordini egészen konkrétan a rallye királyaként tündököl, de nagyon népszerű a hegyi felfutó és pályaversenyeken is. Ez a népszerűség vezet oda, hogy a Renault 1966-ban elindítja a Renault 8 Gordini kupasorozatot, amely a későbbi márkakupák előfutára lesz.
1971-ben Renault 12 Gordini motorok hajtják az első Formula Renault bajnokság együléses autóit. Rengeteg becsvágyó fiatal pilóta mérette meg magát azóta ebben a kupában: Jacques Laffite, Jean Ragnotti, Alain Prost, Sebastian Vettel, Kimi Räikkönen vagy Lewis Hamilton.
A párizsi Gordini létesítmény hamar szűknek bizonyul a márka sportos ambícióihoz képest, így új főhadiszállás épül, Viry-Châtillonban. Az üzemegységet, amely rengeteg jövőbeli siker kiindulópontja lesz, 1969. február 6-án adják át.
A Renault ezek után a figyelmét a V6 2.0 motor fejlesztésére fordítja, ezt 1973 januárjában mutatják be. A blokk hamar versenyképesnek bizonyul a rangos Európai 2.0 Sportautó-bajnokságban. A Renault ezek után csatlakozik az FIA világbajnoksághoz és a turbófeltöltős motor elindul világhódító útjára.
Győzelem Le Mans-ban és az F1 kezdetei
A Renault turbós motorjai pokolian gyorsnak bizonyultak az FIA bajnokságban, számtalan pole pozíció és körrekord fűződik a nevükhöz. Az ideális együttállás 1978-ban következik be, amikor Didier Pironi és Jean-Pierre Jaussaud történelmi győzelmet aratnak az Alpine-Renault A442B fedélzetén. A másik Renault negyedik helyen ér célba. Most, hogy a la sarthe-i Le Mans trófea megvan, nyugodtan fordulhat a konstruktőr a Formula 1 felé…
Az RS01, amelyet a V6 turbó hajt, az 1977-es brit nagydíjon mutatkozik be. Jean-Pierre Jabouille terelgeti a pályán a „sárga teáskannát”, amely az első futamon kiesik ugyan, de a kezdetek nagyon biztatóak. Az év végéig 4 további nagydíj szerepel a programban, így a Renault értékes fejlesztési tapasztalatokhoz juthat. A tanulóidőszak tovább tart, egész 1978 folyamán, amikor is Jabouille elhozza a Renault első F1 pontját és egyben az első pontokat turbós motorral, a helyezés a negyedik, a futam az amerikai nagydíj. Az 1979-es Monaco Nagydíjon a duplaturbó használata jelent áttörést. Az istálló sikeresen küzd meg a kritikus ’turbólyuk’ jelenséggel és Jabouille első győzelmét hazai pályán aratja, Dijonban, pole-pozícióból indulva.
Rallye a győzelembe
Párhuzamosan természetesen a rallye sem áll meg. A Renault az 1973-as Rallye VB elsőséget mondhatja a magáénak. 1977-ben Guy Fréquelin a francia bajnoki címet hódítja el, az Alpine A310 Groupe 5-el. A Renault 5 Alpine is egyre népszerűbb, köszönhetően Jean Ragnottinak, aki a Monte-Carlo Rallye második helyezettje 1978-ban, majd győztese 1981-ben és a Renault 5 Turboval az 1985-ös Tour de Corse bajnoka is.
A Marreau testvéreknek és saját istállójuknak és a Renault 20-nak köszönhetően 1982-ben a Paris-Dakar győztesek sorába is feliratkozik a gyártó.
Ami a Formula 1-et illeti, a befektetett energia szépen lassan kezdi meghozni gyümölcsét. 1983-ban VB második Alain Prostnak köszönhetően, aki 4 nagydíjon győzedelmeskedik, de 3 ponttal Nelson Piquet mögött végez. Ugyanabban az évben a Renault a Lotus motorszállítójává válik, majd a Ligier és Tyrell is hamarosan partnerré lesz. Az 1985-ös Portugál Nagydíjon Ayrton Senna a Renault V6 segítségével szerzi meg első győzelmét. Ebben a szezonban a brazil lesz a mezőny fényes csillaga. Az év végén a Renault felfüggeszti a csapattevékenységet, hogy motorfejlesztői és –szállítói feladataira koncentrálhasson. A siker nem marad el, 1986-ban a Senna – Lotus – Renault trió a leggyorsabb, 8 pole pozícióval.
F1- út a győzelembe
Az 1980-as évek végén a Renault újra a Formula 1-ben találja magát, most a Williams istállóval közösen. A partnerség első évében két nagydíjat nyer a csapat, majd 1990-ben újabb kettőt, Nigel Mansellnek köszönhetően, aki a Lotusnál töltött ideje alatt alaposan megismerhette a Renault motorokat.
A Renault korábbi pilótája, Alain Prost is csatlakozik a Williams istállóhoz 1993-ban, és visszavonulása előtt nyer is egy világbajnoki címet. 1996-ban Damon Hill, 1997-ben Jacques Villeneuve nyerik a bajnokságot. A Williams – Renault a konstruktőrök között is nyerő kombináció, erre bizonyíték a VB elsőség 1992, 1993, 1994 és 1996, majd 1997-ben.
1995-ben a Renault tovább erősíti pozícióit a Benetton istállóval. Michael Schumacher a pilóták között lesz VB első, a Benetton pedig a konstruktőrök pontversenyét nyeri meg. A két partneristállóval együtt 1992 és 1997 között 6 első helyet nyer a Renault- 1995 és 1997 között a futamok 74%-ban elsőként végez egy Renault motor.
Az 1997-es szezon végén a Renault hivatalosan is felfüggeszti a Forma 1-es versenyzést. A Williams, a Benetton és később az új csapat, a BAR Renault motorokat használnak, Supertec, Mecacrome és Playlife néven. Viry-Châtillonban azonban marad egy kis csapat, akik a jövendő F1-es szerepvállalást készítik elő.
A rali világában is fényes eredmények kötődnek a Renault nevéhez, nevezetesen 1997-ben a Tour de Corse győztese egy Mégane Maxi lett.
Vissza az F1-be
A Renault nem sokáig tartotta magát távol a királykategóriától. 2001 elején a francia márka bejelentette, hogy felvásárolta a Benetton istállót, és így teljes értékű csapatként versenyzik majd. Ebben az évben Enstone-ban megkezdődik a munka és 2002-től a csapat hivatalosan is a Renault F1 Team nevet viseli. Az Egyesült Királyságban zajlik a kaszni, Viry-Châtillonban pedig a motor fejlesztése.
2003-ban Fernando Alonso a Maláj Nagydíjon zsebeli be a csapat első pole-ját. A fiatal spanyol még nagyobbat gurít a Magyar Nagydíjon, itt nyer ugyanis először futamot ő és a Renault F1 Team. Következő évben Jarno Trulli nyeri a Monaco Nagydíjat, rangos díjat biztosítva ezzel a Renault-nak.
A V10-ről V8-ra való nagyon fontos technológiai váltás sem rengette meg a Renault sikereit. 2006-ban 8 futamgyőzelemmel, a Ferrarival fej-fej mellett haladva folyik a verseny, de a franciákban még van tartalék, ismét kettős győzelem a szezonvégi mérleg.
A Renault továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy motorszállítóként is aktív legyen a mezőnyben, így 2007-ben a Red Bull Racing-nek kezdi el az erőforrást gyártani. Az ikonikus sötétkék autók hamarosan elkezdenek felfelé kapaszkodni, és 2010-ben Vettel a történelem legfiatalabb világbajnokaként írja be magát az autósport nagykönyvébe. Talán mondani sem kell, hogy a Red Bull – Renault istálló a konstruktőri elsőséget zsebeli be.
A Renault motorszállítói tevékenységére koncentrál, közben Sebastian Vettel újabb rekordot állít be: 2011, 2012 és 2013ban is világbajnok lesz. A Red Bull Racing mellett a Renault motorizálja a Lotus, Caterham és Williams F1 Teameket is. A V8 korszakban a Viry-Châtillonban 250 mérnök által fejlesztett motor uralja a mezőnyt, a maga rekordszámú pole-pozíciójával és azzal, hogy a futamok 40%-ában győz.
Az F1-en kívül
A Renault Sport Technologies egyéb kategóriákban is fejleszt és gyárt versenyautókat, ilyenek pl a Formula Renault 2000 és a Clio kupa. A rallye-ban a Clio Super 1600 gyorsan sikeressé válik és 2003-2005 között több címet is nyer.
2005-ben az Eurocup Formula Renault V6 és a World Series by Nissan egyesítéséből létrejön a World Series by Renault. A nagyközönség számára maximálisan elérhető rendezvényként a WSR 11 évig szórakoztat magas minőségben családokat, izgalmas pályaprogramokkal, F1 bemutatóval, és egyéb animációkkal. A verseny-érték sem elhanyagolható, sok későbbi F1 csillag is itt tűnik fel először valamelyik kategóriában.
Indulnak az új kalandok
2014: a Forma 1 új korszakba lépett, hiszen a szabályok teljes megváltozásával egy avantgárd motor használata lett kötelező.
A Renault új F1 blokkja a régi időket idézi, mert turbófeltöltős, de ultramodern formában, ugyanis tartalmaz egy erős elektromotort, és a fogyasztást 40%-al csökkentő energia visszanyerő rendszert.
A Renault továbbra is a Red Bull Racing, a Toro Rosso és a Lotus F1 Team partnere marad, de a dolga igen nehéz. A corporate stratégia teljes átgondolása után 2015 végén a Renault bejelenti, hogy ismét gyári csapatként tér vissza a versenybe.
2016-tól tehát a Renault Sport Formula One Team a színre lép!
A múlt sikereinek adózva, a célkitűzésünk nagyon ambiciózus: a Renault hosszú és gazdag történelméhez híven sikeres és inspiráló motorsport-jelenlét.