F1
2016. július 17. vasárnap, 08:00
Szerző: Dezső Attila, Fotó: Red Bull Media House GmbH, Scuderia Ferrari S.p.A, Marussia F1 Team
21 év után először veszítette életét F1-es pilóta baleset következtében – cikkünkben összeszedtük, milyen örökséget hagyott maga után a francia versenyző az elmúlt egy év során.
Szomorú hírre kellett ébredniük 2015. július 17-én a Forma-1 népes rajongótáborának. A mindenki által kedvelt Jules Bianchi, kilenc hónappal érthetetlen és rettentően balszerencsés suzukai balesetét követően feladta a küzdelmet, és az égi versenypályákra költözött. Ő volt az új F1-es generáció egyik legígéretesebb tagja, egyben a Ferrari pilótaakadémiájának növendéke. A Scuderia akkori elnöke, Luca di Montezemolo azt nyilatkozta róla, hogy évekkel később Ferrari-pilótává akarták előléptetni a majdnem két szezont a Marussiánál lehúzó franciát, aki sorsát viszont sohasem teljesítette be.
Bianchi a 2014-es Monacói Nagydíjon kilencedik helyen hozta be a mezőny legkisebb csapatának autóját, örökre beírva nevét ezzel a sportág történetébe. Talán a sors iróniája, hogy hónapokkal később, esős körülmények között szenvedte el szörnyű balesetét Suzukában, hiszen az égiek már akkor is a mezőny egyik legtehetségesebb versenyzőjét gyászolták. Ahogyan Michael Schumacherről, úgy róla is érkeztek a hol pozitív, hol negatív kicsengésű hírek, halála mégis megrázta az egyetemes autósport-közvéleményt.
A versenyzők szövetsége, a GPDA már akkor a biztonság fejlesztését tekintette Jules Bianchi örökségének, az azóta eltelt egy év pedig bebizonyította, hogy a francia elvesztése talán korábbi társai élete megmentése miatt volt sorsszerű. Az FIA már a baleset után tervbe vette, és a 2015-ös szezontól be is vezette a virtuális biztonsági autó intézményét, melyet azóta is számtalan alkalommal vetettek be, többször olyan alkalommal is, amikor korábban sárga zászlókat lengettek.
Amikor a tavalyi Magyar Nagydíj után, a nyári szünetben a Nemzetközi Automobil Szövetség elkezdte a kabinszerű, egész pilótafülkét beborító üveg tesztelését – amely nem aratott osztatlan sikert a pilóták között – augusztus végén a korábbi F1-es pilóta Justin Wilson csakugyan fejsérülés következtében veszítette életét az IndyCar poconói futamán – ez pedig ismét felrázta az autósport világát, hogy még többet kell tenni a pilóták biztonságáért.
Suzukában már ez évben tettek azért, hogy ne ismétlődhessen meg a tragédia, és óriási darut helyeztek el a Dunlop-kanyarban, megelőzve a munkagépek beküldését. Időközben a Mercedes közzétette saját fejlesztésű, halónak nevezett fejvédelmi gyűrűjének terveit, egyelőre még csak grafikák formájában. Januárban a GPDA elnöke, Alexander Wurz, a tagokkal egyetértésben kijelentette, hogy már 2017-től szeretnék bevezetni ezt a megoldást az F1-ben. A fejet egy baleset során ért erőhatások vizsgálatára az FIA a Magneti Marellivel közösen egy nagysebességű kamerát fejlesztett ki, melyet első ízben a 2016-os Ausztrál Nagydíjon vetettek be, és egyből hasznát is vették, Fernando Alonso hatalmas balesetének elemzésekor.
A halót először nem a Mercedes, hanem a Ferrari próbálta ki a téli tesztek során, Barcelonában, ez azonban nem túlzottan nyerte el a szakma tetszését. A konklúzió mégis az maradt, hogy még mindig biztonságosabb, mint a sima pilótafülke. A Red Bull áprilisban nyilvánosságra hozta a Milton Keynes-ben kifejlesztett fejvédőjét, az aeroscreent, mely egy félkörívben venné körül a pilótafülkét, s némileg hasonló a korábban az FIA által próbált megoldáshoz, annyi különbséggel, hogy ebből gyorsabban ki lehetne emelni a pilótát.
A Red Bull aztán az Orosz Nagydíj pénteki napján pályára is vitte az aeroscreent, melyet inkább favorizáltak az érintettek. Az FIA azonban májusban mégis úgy döntött, hogy a halót vezetik be e helyett, és azt is nyilvánosságra hozták, hogy négyszeres világbajnok fejlesztése megbukott a mindent eldöntő teszten. A glória aztán Silverstone-ban ismét pályára került, s bár valószínű, hogy a következő hónapokban finomhangolják majd, minden bizonnyal hozzá kell szoknunk az olyan autók látványához, mint a Brit Nagydíj pénteki napján látott Ferrari, vagy a teszten pályára guruló Red Bull.
Jules Bianchi elvesztése olyan biztonsági forradalmat indított el a Forma-1-ben, melyre Ayrton Senna tragédiája óta nem volt példa – az autósportban sosem lehet nullára csökkenteni a veszély esélyét, de bízzunk benne, hogy nem kell újabb versenyzőnek és versenyzőknek meghalnia ahhoz, hogy a minimalizálódjon egy újabb tragédia lehetősége.