vilagbajnoksag.eu

Kevés olyan világbajnoka van a magyar sportnak, mint Enahoro Asein. A nigériai származású, magyar színekben versenyző, és Svédországban élő sportember egyik legsikeresebb éve lehet a 2025-ös. Júniusban világbajnokságon indul, rá két hónapra pedig a Világjátékokon bizonyíthat. A világbajnokkal beszélgettünk.

Hogyan készülsz a Világjátékokra?

Ha sikeres akarsz lenni, akkor mindig komolyan kell venni az edzéseket. Ezt teszem én is, de ügyelek arra is, hogy egészséges maradjak, ne sérüljek meg. Az edzőim és én is alapvetőnek tartjuk, hogy sikerüljön a formaidőzítés.

Milyen nagy megmérettetésed lesz a Világjátékokig?

2025 júniusában rendezik meg a klasszikus nyílt erőemelő világbajnokságot. Ez a világverseny Németországban lesz. Körülbelül két hónappal a játékok előtt igazi kihívás lesz a vb-n is bizonyítani.

A Világjátékokat Csengtuban rendezik meg. Versenyeztél már korábban Kínában?

Nem. Ez lesz az első alkalom, hogy Kínában leszek, amely minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy nem csupán egy sport-, de kulturális élmény is lesz.

A Világjátékokra másképp kell készülni, mint más nagy világversenyekre?

Véleményem szerint nem kell másképp gondolkodnom. Ugyanakkor meg kell győződnöm arról, hogy teljesen készen állok mind a világbajnokságra, mind a világjátékokra. Ez így egy kicsit bonyolultabb, mert közel vannak egymáshoz, de remélem, jól fogom tudni kezelni a fizikai és szellemi kihívásokat.

Magyarországon keveset tudnak rólad? Az élsporton kívül mivel foglalkozol?

Svédországban élek. Az analitikai kémia doktori fokozatán dolgozom, a fenntartható környezeti monitoringra fókuszálva.

Összefogás a rászoruló családok karácsonyának szebbé tételéért. Rangos jótékonysági focival hangolódtak az ünnepekre a labdarúgók!

Tornagyőzelemmel zárta az évet a kispályás labdarúgó-válogatott. A fővárosi Riz Levente Sport- és Rendezvényközpontban a socca nemzeti csapat megnyerte a Sztárfoci elnevezésű jótékonysági tornát. A csapat ezt megelőzően az ománi világbajnokságon játszott, ott a nyolcaddöntőig jutott.

„Hálásak vagyunk a Sztárfoci szervezőinek, hogy részt vehettünk az eseményen, amely nemes célért jött létre. Hatalmas megtiszteltetés volt részese lenni ennek az összefogásnak, amely megmutatta, hogy a sport ereje nemcsak a pályán, hanem azon kívül is csodákra képes. Köszönjük mindenkinek, aki támogatták ezt a kezdeményezést, és együtt tettük szebbé a karácsonyt a rászoruló családok számára!” – írta a válogatott a közösségi oldalán.

A tornán – a különböző csapatokban – pályára lépett többek között Torghelle Sándor, Priskin Tamás, Curtis, Kabát Péter és Szélesi Zoltán is.

Szmolek Emánuelt választotta idén az év legjobb hazai férfi versenyzőjének a Magyar Kick-box Szakszövetség. A szombathelyi sportoló egyebek mellett azzal vívta ki az elismerést, hogy a light-contact szakágban Európa-bajnoki címet nyert, és a kick-lightban is döntőbe jutott, ám ott egy bokasérülés miatt nem jött össze az arany. Egy jövőbeli duplázás az egyik nagy álma, de addig is igyekszik bajnokként viselkedni mind a tatamin, mind pedig azon kívül – vallja Szmolek Emánuel.

A Manó becenévre hallgató kick-boxos Pornóapátiban nőtt fel, de 15 éves kora óta Szombathelyen él, és tinédzserként ott kezdett el kick-boxozni is a világ- és Európa-bajnok Marton Klára irányÍtása alatt. Sportágválasztásában nagy szerepet játszott édesapja kick-boxos múltja, abban pedig, hogy a kezdeti kudarcok ellenére megmaradt a sportágban, sokat jelentett, hogy pár évvel később átkerült a legendás szombathelyi kick-boxos, Dancsó „Kicsi” Zoltán kezei alá.

„Emlékszem, hogy fiatalon milyen sokat jelentett számomra, és mennyire megfogott az edzések hangulata és a társaság. Egy igazi jó csapat vett körül, a srácok egy részével együtt nőttünk fel, és néhányukkal még most is együtt versenyzünk. És annak ellenére maradtam meg a kick-boxban, hogy az első két évben, amikor elkezdtem versenyezni, meccset sem nyertem, nemhogy versenyt. Senki nem tudta volna megjósolni, hogy mostanra ilyen eredményeim lesznek. Úgyhogy kellett bőven kitartás, hogy ne adjam fel egy újabb vesztes meccs, egy újabb rosszul sikerült verseny után. Lehet, hogy klisének hangzik, de a saját példám is bizonyítja, hogy a kitartó munka mindig meghozza az eredményét” – emlékezett vissza kezdetekre Szmolek Emánuel.

A langaléta fiatalember szerencsésnek tartja magát, nemcsak hosszú kezei és lábai miatt, amelyeket jól használhat a küzdelmekben, hanem azért is, mert szerinte Dancsó Zoltán személyében a világ legjobb kick-boxosától tanulhat gyerekkora óta. Miatta is kötött ki kedvenc szabályrendszereinél.

„Kicsi a light-contactban alkotott nagyon nagyot. Ezért kezdtem bele én is ebbe a szakágba. Aztán meg jött mellé a kick-light, ami hasonló, csak a combot is lehet támadni. Ebben a kettőben lettem aztán válogatott, azután pedig már nem volt kérdés, hogy ezekben akarok minél szebb eredményeket elérni.”

Az áttörés 2015-ben jött el, amikor a még kadet korú Szmolek kijutott az athéni Eb-re. Ott, akkor még nem tudott meccset nyerni, de két évvel később juniorként már felállhatott a dobogó tetejére. Azóta pedig a világversenyeken – immár a felnőttek között – egy esztendő kivételével minden évben döntőt játszhatott valamelyik szabályrendszerében, és egy év kivételével mindig tudott aranyérmet nyerni. Bajnok lett.

„Az edzőm mondja mindig, hogy egy dolog megszerezni a bajnoki címet, de az igazán nehéz megtartani a színvonalat, helytállni, a civil életben pedig bajnokként viselkedni. Ami a sport részét illeti, nagyon büszke vagyok, hogy minden évben ott tudok lenni a nemzetközi élmezőnyben. Egyébként meg nálunk az egyesületen belül vannak ovis és kisiskolás csoportok, és ha nyerek valamit, mindig bemegyek hozzájuk, beszélgetek velük, fotózkodunk és igyekszem példát mutatni” – mesélte az mára kétszeres felnőtt világbajnok és kétszeres Európa-bajnok kick-boxos.

Pályafutása folytatásáról az újdonsült Év Sportolója azt mondta: nagy célja, hogy következő vb-k vagy Eb-k valamelyikén sikerüljön a duplázás, vagyis, hogy mindkét szakágában aranyérmet akasszanak a nyakába.

„Szeretnék addig kick-boxozni, ameddig az egészségem engedi. Szerencsére kisebb sérüléseken kívül eddig még nagyobb baj nem ért. A másik célom, hogy eredményességben utolérjem a Kicsit. Neki, ugyebár van hat felnőtt vb- és öt Eb-címe. Fantasztikus lenne, ha utol tudnám érni. Ehhez persze jó sok év munka kell még, de motivált vagyok, és szerintem lehetséges, hogy sikerüljön” – bizakodott a 24 éves klasszis.