ózás

Kérdéses Szőke Alex Eb-szereplése. A Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) ösztöndíjasának decemberben műtötték meg a vállát, emiatt még nem tudni, hogy szőnyegre léphet-e a hazai rendezésű kontinesbajnokságon. A 97 kilós kötöttfogású vb-ezüstérmes birkózó gyógytornára jár, és kiegészítő fizioterápiás kezeléseket kap.

„Ha minden jól megy, február közepén ismét edzésbe állhatok, és ha igazán ütőképes formába tudok lendülni, elindulok az Európa-bajnokságon. Erre jelenleg ötven százalék esélyt látok.” – mondta Szőke Alex.

A birkózóválogatott keretorvosa, dr. Bakanek György szerint a KIMBA ösztöndíjasának jól halad a felépülése.     

„Alex jól sikerült vállműtéten esett át. Jelenleg a rehabilitációs időszak zajlik. A cél természetesen az, hogy a tavaszi Európa-bajnokságra tökéletes állapotba kerüljön, de fokozatosan haladunk előre, óvatosak vagyunk.” – nyilatkozta dr. Bakanek György a kozmaakademia.hu-nak.

A budapesti Európa-bajnokságot március 28. és április 3. között rendezik meg.

Fotó: UWW

Jön a 100 év vagány című dokumentumfilm tévés premierje. A Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) fennállásának első évszázadáról szóló egész estés filmet az M4 Sporton, december 30-án, 11.15-től láthatják a nézők.

A több mint kétórás filmben a sportág jelenlegi szereplői, legendái, edzői, versenyzői, szakújságírói segítségével, valamint korabeli bejátszásokon, illetve az MTVA archívumának felvételein és fotókon keresztül ad átfogó képet a magyar birkózásról.

Az alkotók, a Skipper Stúdió Kft. munkatársai a 2020 novembere és 2021 októbere között zajlott forgatás alatt az alkotáshoz majdnem 60 interjút készítettek, amelynek során 9000 percnyi nyersanyag született. Az interjúk szerkesztett formában december 6-tól folyamatosan kerülnek fel az MBSZ youtube csatornájára.

Előzetes:

https://skipperstudio.com/100evvagany/100ev_vagany_promo_v4.mp4

TOP 10-es lett az Év sportolója szavazáson minden idők legeredményesebb magyar birkózója. Lőrincz Tamás 15 év alatt 15 világversenyes érmet szerzett. 2021-ben egy olimpiai aranyéremmel és egy Európa-bajnoki címmel is gazdagodott. A legjobb 10-ben ott van testvére Lőrincz Viktor is, aki a tokiói játékokon ezüstérmesként zárt.

Korábban egyébként hat magyar birkózó hétszer nyerte el az Év sportolója-címet az 1958-as indulás óta. A Magyar Birkózók Szövetsége adatbázisa szerint Polyák Imre kétszer lett a legjobb 1958-ban és 1962-ben. További győztesek: Gurics György (1961), Kozma István (1967), Hegedüs Csaba (1971), Gáspár Tamás (1984) és Majoros István (2004).

A többi sportág klasszisainak konkurenciája közepette olyan olimpiai, többszörös világ- és Európa-bajnok legendák sem nyerték el soha a címet, mint például Varga János, Kocsis Ferenc, Növényi Norbert, Sike András, Komáromi Tibor, Farkas Péter, Repka Attila, Kiss Balázs vagy Bácsi Péter.

Idén Lőrinczéken kívül Berecz Zsombor (vitorlázó), Fucsovics Márton (teniszező), Kopasz Bálint (kajakos), Milák Kristóf (úszó), Siklósi Gergely (párbajtőröző), Szilágyi Áron (kardozó), Tótka Sándor (kajakos) és Valter Attila (kerékpáros) is helyet kapott a TOP 10-es listán. A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) január 6-án rendezi meg a 64. M4 Sport – Az Év Sportolója Gálát, ahol átadják az év legjobbjainak járó díjakat.

Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári fokozatát adományozta Nenad Lalovicnak, a Nemzetközi Birkózó Szövetség (UWW) vezetőjének, aki a kitüntetést Németh Szilárd államtitkártól, a magyar szövetség (MBSZ) elnökétől vette át szerdán a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) sportcsarnokában – tudósít az MTI.

Az ez alkalomból rendezett csepeli ünnepségen felolvasták a magyar államfő által írt hivatalos okiratot, mely szerint a szerb sportvezető a kitüntetést a „hazai és nemzetközi birkózósportág fejlesztését és népszerűsítését elkötelezetten szolgáló, sikeres munkája elismeréseként” érdemelte ki.

Az eseményen nem csupán az állami elismerést kapta meg Nenad Lalovic, hanem egyúttal szerződést is írt alá Süle Lászlóval, a KIMBA kurátorával arról, hogy az akadémia az UWW partnere lesz a világ birkózásának fejlesztésében. A megállapodás alapján a Kozma István Birkózó Akadémia lesz a helyszíne több nemzetközi birkózóversenynek, edzőtábornak, szemináriumnak és más szakmai programoknak is.

Lalovic beszédében kiemelte: rendkívül megtisztelő számára a magyar kitüntetés.

„Ez az elmúlt hét-nyolc év munkájának, tehát a múltnak szól, de hasonlóképp büszke vagyok a KIMBA-val most megkötött megállapodásra is, ami viszont már a jövőnek szól, a sikeres szerb-magyar közös munka eredményeként” – mondta. Az elnök kifejtette: a birkózás ugyan egyéni sportág, de amennyiben képesek egyénileg fejlődni, akkor közösen, csapatként még többet fejlődhetnek és érhetnek el, hiszen az elmúlt évek egyértelműen megmutatták, hogy a nemzetközi birkózócsalád együtt képes messzire jutni.

Az aláírást követően Németh Szilárd körbevezette az UWW első emberét a létesítményben.

Az ünnepségen mások mellett Zeljko Trajkovic, a szerb szövetség elnöke, az MBSZ részéről Bacsa Péter ügyvezető alelnök, Bácsi Péter szakmai igazgató, világbajnok, valamint Hegedüs Csaba korábbi elnök, a KIMBA szakmai főtanácsadója, a magyar birkózósport legendás olimpiai bajnoka, továbbá az idei, tokiói ötkarikás játékokon aranyérmes Lőrincz Tamás is részt vett.

Élménybeszámolókat tartott Lőrincz Tamás és Lőrincz Viktor. Az erdélyi településeken a központi téma természetesen a tokiói olimpia volt. Lőrincz Tamás szerint a székelyek kitettek magukért, és sok szeretetet kaptak Erdélyben. „Már-már megható volt, hogy mennyire körülrajongtak minket. Jó volt látni azt a tisztaságot és őszinteséget, ami belőlük áradt. Feledhetetlen élménybeszámoló-sorozaton vagyunk túl” – mondta az olimpiai bajnok birkózó.

A Lőrincz testvérek Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen is megfordultak, de találkoztak a Román Birkózó Szövetség vezetőivel is.

„A legdurvább a medvekaland volt. Erdélyi vendéglátóink ugyanis meginvitáltak egy medvelesre, amely lényegében egy plexifalú ház volt. Amikor megközelítettük a házat, egyszer csak – tőlünk pár méterre – ott termett egy hatalmas medve. Örülök, hogy végül egyikünknek sem esett baja, és a vadállat is odébb állt.” – számolt be medvekalandjáról Lőrincz Tamás.

Átadták Szentesen a Szilver Táncsport Egyesület és a Dr. Papp László Birkózó Egyesület bázisául szolgáló Szilver Sportházat szombaton.

Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke az ünnepélyes átadón azt mondta, Szentes a birkózás városa, sok nagyszerű, kivételes birkózó kötődik a településhez. Itt született az olimpiai ezüstérmes Dr. Papp László, és a város közössége fogadta be Lőrincz Mártont, Berlin olimpiai bajnokát miután szülőföldjére, Korondra nem térhetett vissza.

A 870 négyzetméteres alapterületű, kétszintes sportház új, nagyszerű lehetőségeket nyit meg, nemcsak a versenyzők, de más sportolni vágyó előtt is. A beruházás teljes, 220 millió forintos költségéből a kormány a Magyar Birkózó Szövetség létesítményfejlesztési keretén keresztül nettó 80,5 millió forintot biztosított – közölte a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkári posztját is betöltő politikus.

 Az edzőterem nemcsak sportági, hanem társadalmi igényt is kielégítő feladatot lát el azzal, hogy segíti a mindennapos testnevelés megvalósítását. Heti két alkalommal óvodás csoportok veszik birtokba a termet, amelyben hét általános iskolás osztálynak is lehetőséget biztosítanak – testnevelés óra keretén belül – a sportoláshoz – tudatta az elnök.

A megfelelő környezet elengedhetetlen feltétele a fiatal sportolók testi-szellemi fejlődésének, fizikai és lelki egészségmegőrzésének. A magyar kormány számára kiemelten fontos a sport- és szabadidős tevékenységek támogatása, ezért is minősítettük stratégiai ágazattá a sportot – hangsúlyozta a politikus.

Fotó: MTI

A Nemzeti Alaptanterv 2020 testnevelést érintő tananyagában a korábbiaknál hangsúlyosabban jelent meg a küzdősportok oktatása, amelyet három sportág, a birkózás a judo és a karate képvisel. Az érintett sportági szakszövetségek – valamint a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete – összefogtak, és felajánlják segítségüket, hogy a küzdősportok iskolai oktatása hatékonyan és magas szakmai színvonalon valósulhasson meg.

A felajánlásról a szervezetek 2021. június 17-én sajtótájékoztatót tartottak. Az eseményen Dr. Mészáros János, az MKSZ elnöke, Bacsu Margaréta, az MJSZ sportágfejlesztési igazgatója, Bacsa Péter, az MBSZ ügyvezető alelnöke, Balogh Gábor, az MDSZ elnöke, Takács Zoltán, az MTTOE alelnöke és Csákvári László, a Testnevelési Egyetem küzdősportok tanszékének tanára szólaltak fel.

Küzdősportok a NAT-ban

A Nemzeti Alaptantervben 1993 óta szerepel a küzdősportok oktatása. A testnevelő tanárképzéssel foglalkozó intézményekben azonban nem mindenhol valósulhatott meg a strukturált küzdősport képzés. Az iskolákban pedig a NAT-ban szereplő alacsony óraszám nem tette szükségessé a testnevelő tanároknak a magas szintű küzdősport oktatást.

Új helyzet állt elő

A 2020-ban megszületett új NAT testnevelést érintő tananyagában hangsúlyosabban jelent meg a küzdősportok oktatása. A klasszikus atlétika-torna-sportjáték mozgásműveltség tartalmak mellé az óraszám tekintetében felzárkóztak a küzdősportok – nevesítve a birkózás, a judo és a karate –, amelyeket immár hasonlóan magas óraszámban szükséges tanítani.

Küzdősportok előnyei a testnevelésben

A küzdősportok jellemfejlesztő szerepe vitathatatlan: fegyelmezettségre, stresszkezelésre, érzelmi problémamegoldásra nevelnek. Elsajátításukkal csökken a szorongás, nő az önbizalom. Ráadásul testnevelésórán a tanulók munkája csak kölcsönös toleranciával és egymást segítő gyakorlással valósulhat meg. A Magyar Birkózó Szövetség, a Magyar Judo Szövetség és a Magyar Karate Szakszövetség egyetért abban, hogy a küzdősport hiánypótló a diákok testi és lelki fejlesztésében, és helye van a mindennapos testnevelésben.

A szövetségek felajánlják segítségüket

A három érintett szövetség tisztában van vele, hogy a testnevelő tanárok számára hatalmas kihívást jelent NAT 2020 szerinti magas szakmai színvonalon oktatni a küzdősportokat. Ezért a három szövetség, valamint a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete „A küzdősportok helyzete és törekvései az iskolai testnevelésben” címmel közös dokumentumot fogalmazott meg és írt alá, a küzdősportok magas színvonalú oktatásának segítését tűzve ki célul, amely – igény esetén – három területen valósulhatna meg:

– A szövetségek készek szakembereket delegálni az iskolákba, akik segítenek a testnevelő tanároknak az adott küzdősport oktatásában.

– Ott, ahol ez szükséges, megfelelő végzettségű szakemberekkel segítik a testnevelő tanárképzéssel foglalkozó intézmények küzdősportokat illető szakmai munkáját.

– Szakembereket biztosítanak a már végzett testnevelő tanárok továbbképzésére mindhárom sportágban.

A szakma is a kezdeményezés mellett

A Magyar Diáksport Szövetség a cselgáncsosokkal és a karatésokkal már dolgozott együtt akkreditált pedagógus továbbképzési programokon. Ezek tapasztalatai bizonyítják, hogy a testnevelők szívesen fogadnak olyan mozgásanyagot, amely integrálható a munkájukba. A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete is egyetért a küzdőportok oktatásának szükségességével, és a kapcsolódó továbbképzésekkel – ezért is írta alá mindkét szervezet a közös dokumentumot.

Fotók: Róth Tamás