Retro

Az argentin Juan Manuel Fangio lélekben már a Francia Nagydíjra készült, de azért az 1954-es Belga Nagydíjon, a Maseratival még behúzta a győzelmet Spa-Francorchamps-ban.

Az 1977-es Svéd Nagydíj június 19-én nagy izgatottsággal kezdődött a hazai rajongók részéről, és bár sokáig úgy tűnt, hogy az amerikai sikernek áll a zászló, végül a franciák örülhettek.

Az 1961-es F1-es szezon főként a maranellói istálló sikereiről szólt, amely minden más helyszínnél jobban kicsúcsosodott a Belga Nagydíjon, ahol az olaszok autói az első négy helyen értek be a célba.

Egy úttörő versenygép felidézését és egy közkeletű tévedés eloszlatását vállaltuk magunkra mai F1-es múltidéző cikkünkben – az utolsó Svéd Nagydíj és a ventilátoros autó története következik.

Számos dologra figyelhettünk oda a 2006-os F1-es szezonban: Alonso és Schumacher összecsapott, nagyságok mentek és jöttek – ugyan, ki vette észre a mezőny végén izzadó orosz csapatot…?

1993-ban ezen a napon hunyt el az F1 történetének egyik legszínesebb egyénisége, az 1976-os világbajnok James Hunt – a legenda alakját ezúttal idézeteken keresztül világítjuk meg.

Minden nagy sikersorozat véget ér egyszer az F1-ben, és általában még azelőtt, hogy az uralkodó csapat elveszítené az előnyét. Ez történt 1992-ben Montrealban, amikor Nigel Mansell nem találta önmagát.

Hiába született meg az 1982-es Kanadai Nagydíjon a BMW-motor első F1-es győzelme, a világ nem ez, hanem egy fiatal újonc versenyző halála miatt véste örökre emlékezetébe azt a június 13-i napot.

A 2005-ös Kanadai Nagydíjon volt minden, mint a búcsúban: zseniális versenyzés, csapattárs-csaták, óriási egyéni baklövések, de a Bajnokok Fala sem maradt érintetlen.

A francia pilóta négy és fél évet várt arra, hogy győzelemre vezesse a Ferrari 27-es rajtszámú autóját – az 1995-ös Kanadai Nagydíjon, F1-es karrierje során először és utoljára összejött neki a diadal